Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-51-1
Az osztrigafélék (Ostreidae) a kagylók (Bivalvia) osztályában a fonálkopoltyúsak (Ostreoida) rendjéhez, ezen belül az Ostreina alrendhez tartozó család. Tudományos neve a latin ostreum, illetve a görög ostéon kifejezésből vezethető le; mindkettő jelentése csont. Fajai kövekre, sziklára tapadva megtalálhatók mindenhol az árapály zónájában.
Osztrigák 250 millió éve léteznek a Földön, és az evolúció során sok fajuk fejlődött ki. Fontos ökológiai szerepet játszanak a tengerpartokhoz közeli vizekben, ahol sok tengeri élőlénynek szolgálnak zsákmányul. Ragadozóik ellen különösen kemény és ellenálló héjukkal próbálnak védekezni. Néhány osztrigafaj emberi fogyasztásra is alkalmas: ilyen például az éti osztriga (Ostrea edulis), ami alacsony zsír- és szénhidráttartalma miatt egészséges táplálék; más fajok gyöngyöt növesztenek (gyöngyosztriga). Az osztrigák héját megőrlik, és egyes gyógyszerek készítéséhez hasznosítják.
Többnyire ellenőrzött körülmények között, akvakultúrában tenyésztik. A legnagyobb tenyésztők Kína, Japán és Észak-Korea, valamint Európában Franciaország, Írország és Hollandia. Míg Ázsiában kizárólag a feldolgozott osztrigát fogyasztják, Európában nyersen is eszik. Legfontosabb fajuk a csendes-óceáni osztriga.