SMS Kronprinz Erzherzog Rudolf

SMS Kronprinz Erzherzog Rudolf
Hajótípus	Csatahajó
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Kronprinz-osztály
Pályafutása
Építő	pólai Arzenál
Ára	10 885 140 korona
Építés kezdete	1884. január 25.
Vízre bocsátás	1887. július 6.
Szolgálatba állítás	1889. szeptember 20.
Sorsa	Megvásárolja egy holland vállalat, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	7432,45 t teljes felszereléssel
Hossz	97,06 m
Szélesség	19,27 m
Merülés	8,23 m teljes felszereléssel
Hajtómű	2 db álló, négyhengeres, háromszoros expanziójú gőzgép, 10 db hengeres tűzcsöves kazán, üzemi nyomás 5,27 atm, 2 db 4 szárnyú, kifelé forgó hajócsavar, 5,49 m-es átmérővel. A főgépek felmelegítése 2 órát vett igénybe. 536 t szén
Sebesség	15,72 cs csomó (32,7 km/h)
Hatótávolság	7000 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet	3 db 30,5 cm/L35 Krupp toronylöveg (Armstrong-Mitchell lövegbölcső, csőhossz 10,7 m, csőtömeg 48,55 t, a lövedék tömege 455-456 kg, a kilövőtöltet tömege 136-140 kg, lövedékrepülési idő 10 km-re 24,54 sec. Lőszer kiszabat: 150 db robbanólövedék, 30 db gyújtólövedék.) 6 db 12 cm/L35 Krupp löveg (Lőszer kiszabat: 144 db robbanólövedék, 144 db gyújtólövedék, 94 srapnelgránát.) 2 db 7 cm-es Uchatius csónaklöveg, 304 db lövedékkel 7 db 4,7 cm/L44 gyorstüzelő Hotchkiss löveg, 2520 db lövedékkel 2 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelő Hotchkiss löveg, 1140 db lövedékkel 2 db 3,7 cm-es gyorstüzelő löveg az árbóckosárban, 1140 db lövedékkel 40 cm-es TCS: 1 db víz alatti a taton, 2 db vízfeletti oldalt és 1 db víz feletti a hajóorrban, 12 db torpedó
Páncélzat	Öv: 305 mm Fedélzet: 69 mm Lövegtornyok: 254 mm Vezérlőtorony: 279 mm
Legénység	450-460 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Kronprinz Erzherzog Rudolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az SMS Kronprinz Erzherzog Rudolf az Osztrák–Magyar Monarchia Kronprinz-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiffe) volt az első világháborúban. A testvérhajója az SMS Kronprinzessin Erzherzogin Stephanie volt.

Pályafutása

1883. április 23-án I. Ferenc József császár jóváhagyta a Flotta jegyzékéből törölt Salamander páncélos fregatt pótlására épülő hajóegység nevét. Májusban megkezdték az építési helyszín talajának egyengetését. Augusztusban elkezdődött a hajóbordák felállítása. 1884. január 25-én megtörtént a gerincfektetés. Július 7-én a császár meglátogatta az építést. Az acélból készült fartőke és a kormánylapát alkatrészei az esseni Krupp Művektől származtak, míg az orrtőkét a polai Arzenálban gyártották le. A páncéllemezeket a németországi dillingeni Kohó Művek készítette. 1887. július 6-án 10.00-kor Kronprinz Rudolf néven a császár jelenlétében vízrebocsátották. A keresztanya, Erzsébet császárné nevében Marie Therese főhercegnő, Carl Ludwig főherceg hitvese volt. A vendégek között jelen volt még Ferenc Ferdinánd főherceg, továbbá Leopold és Carl Stefan főhercegek is. 1889. július 27. – augusztus 16. között dokkban állt.

1890. június 30-án felszerelték, és a Nyári Gyakorló Hajórajban Johann Hinke ellentengernagy zászlóshajója lett. Július 21-én kifutott Pólából. Egy héttel később a Hajóraj a köd miatt Wight szigete mellett várakozásra kényszerült. Augusztus 5-11. Portsmouth. Részt vett a walesi herceg születésnapi ünnepségén. Az összes hajóparancsnokot meghívták a fogadásra. Augusztus 11-én érintette Cowes-t, ahol a walesi herceg a kíséretével a hajóra látogatott. Augusztus 11-12. Portsmouth. A jobb oldali hajócsavar tengelyének károsodása miatt lecsökkent a sebessége. Augusztus 16-22. Koppenhága, ahol a hajó parancsnokát fogadta a király, másnap pedig a király látogatott a hajóra. Megkoszorúzták a Suenson emlékművet. A tengelyt megvizsgálta egy búvár, és megállapították a dokkolás szükségességét. A továbbiakban csak egy főgéppel hajóztak.

1891. január 5. – június 30. között a Nyári Hajóraj zászlóshajója volt. Június 25-én Lissánál a hajóra szállt I. Ferenc József császár. 1892. április 28-án felszerelték, és a Nyári Hajóraj zászlóshajója volt. Augusztus 22-én kifutott Polából Genova felé a Kolombusz ünnepségekre. Szeptember 3-án a heves hullámzásban megmentettek egy csónakot a 11 főnyi utasával, és az embereket a vihar elcsendesüléséig a hajón tartották. A hajó díszoklevelet kapott a ligúriai Mentőegyesülettől. Szeptember 12-én a hajóra látogatott az olasz király. Szeptember 24-én megérkezett Polába, ahol leszerelték, majd iskolahajóként használták. 1893-ban kicserélték a 12 cm-es lövegeit. Március 25-étől a tisztiiskolás növendékek gyakorlóhajója volt. Április 12-étől Hermann Freiherr von Spaun zászlóshajója. Április 27-én a koronahercegnővel a fedélzetén jelen volt a Kaiserin und Königin Maria Theresia vízrebocsátásánál.

1895. március 31. – szeptember 15. között a Hajóraj Nehézhajó Divíziójának a zászlóshajója volt. Május 10- én a császár a hajóról szemlélte meg a Fasana előtt végrehajtott flottagyakorlatot. Szeptemberben az 1-es kategóriájú Tartalékba helyezték. Szeptemberben az 1-es kategóriájú Tartalékba helyezték. 1896-ban megjavították a kazánjait, továbbá kihúzták és újra központosították a hajócsavar tengelyeit. 1899-ben Vergarollában állt kikötve. Kiegészítésképpen 4 db 4,7 cm/L44-es gyorstüzelő löveget szereltek fel rá, illetve kapott egy 20 KW-os áramfejlesztőt. 1902-ben átépítették. Lengéscsillapító bordákat és vízmentes rekeszfalakat kapott. 1906. január 24-én császári jóváhagyással törölték a Flotta aktív hajóinak jegyzékéből és helyi védelmi feladatra osztották be. A 3,7 cm-es gyorstüzelő lövegeket 4,7 cm/L44-es gyorstüzelő lövegekkel váltották fel.

1910. június 16-án a Cattarói-öbölbe, Kumborba helyezték át állomáshajónak. 1911-től Kumborban állomásozott. 1914. november 29-én tüzet nyitott egy, a Cattarói öbölbe behatolt tengeralattjáróra. December 11-én 4 lövést adott le a montenegrói állásokra. 1915. január 31-én egy ellenséges tengeralattjáróra tüzelt. 1916-ban Porto Rose-ba került a II. aknászparancsnokság alárendeltségébe. 1918. február 1-jén részt vett a cattarói matrózlázadásban. Elhagyta a horgonyzóhelyét, hogy csatlakozzon a fellázadt hajókhoz, de közben a parti ütegek tűz alá vették. A hajó közepét találat érte és a parancsnoki hídon lévők közül többen meghaltak, közöttük az egyik vezető, Sagner tüzéraltiszt. Az aknazárnál egy akna felrobbant, amitől további 7 ember halt meg. Az Afrika kórházhajó mellett vetett horgonyt, amelyre átadták a sebesülteket, majd másnap megadta magát.

1919 januárjában a délszláv személyi állomány lakóhajója lett. 1921. április 3-án átvette a jugoszláv Haditengerészet és Kumbor névre keresztelte át. 1922-ben a van Wienen alkusz közvetítésével megvásárolta lebontásra egy holland vállalat, és elvontatták a Cattarói-öbölből.

Források

• Kriegsmarine.hu Archiválva 2009. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben