Síksági bölény

Síksági bölény
	Evolúciós időszak: Kora holocén - jelen, 0,01–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Kifejlett bika Oklahomában
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Bölény (Bison);
Faj:	B. bison; (Linnaeus, 1758)
Alfaj:	B. b. bison;
Tudományos név
	Bison bison bison; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Bison bison montanae Krumbiegel, 1980;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Síksági bölény témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Síksági bölény témájú kategóriát.

A síksági bölény vagy préribölény (Bison bison bison) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó amerikai bölény (Bison bison) egyik alfaja. Amikor amerikai bölényre gondolunk, ez az állat jelenik meg az eszünkben.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]^[7]^[8]

Előfordulása

A síksági bölény eredeti előfordulási területe magába foglalta a mai Amerikai Egyesült Államok legnagyobb részét, Mexikó legészakibb térségeit és Dél-Kanada préris vidékeit. Manapság viszont már csak rezervátumokban, nemzeti parkokban és farmokon él. A legnagyobb állománya körülbelül 3000 fős és a Yellowstone Nemzeti Parkban él. De az USA-ban és Kanadában összesen 500 000 példánya található.^[9]^[10]^[11]

Megjelenése

Ezt az amerikai bölény alfajt az különbözteti meg a másik alfajtól, az úgynevezett erdei bölénytől (Bison bison athabascae), hogy a síksági bölény simább hátvonallal rendelkezik, és marja alacsonyabban fekszik, mint az erdei alfaj esetében. A bika fej-testhossza 350 centiméter, a tehéné 285 cm; ehhez 30-95 cm farok adódik. Marja 186 cm magasságban van. A bika testtömege 460-988 kilogramm között mozoghat, bár átlagosan 730-792 kg. Az átlagos tehén tömege 450-498 kg, azonban 360-640 kg között is lehet.^[12]^[13]^[14]^[15]^[16]

A síksági bölény legmagasabb pontja a mellső lábak fölött helyezkedik el, míg az erdei bölényé e lábak előtt. Szintén az erdei bölénytől eltérően a szarvainak töve keskenyebb, bundája világosabb és kevésbé vastag, mellső lábai viszont szőrösebbek, a szakálla nagyobb és szélesebb. Az erdőkben élő fajtársánál gyorsabban és nagyobb távokon keresztül képes futni; elérheti a 65km/órás sebességet is.^[17]

Veszélyeztetettsége

A 20. század elejére majdnem kihalt. A vadászat és orvvadászat mellett a különböző betegségek, például a brucellosis és a gümőkór (tbc), valamint a mezőgazdasági tevékenységek is hozzátettek a veszélyeztetettségi státuszához.^[18]

Jegyzetek

↑ Gates, C. & Aune, K. 2008. Bison bison. In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.1. Downloaded September 6, 2012.
↑ Geist V. (1991). „Phantom subspecies: the wood bison, Bison bison "athabascae" Rhoads 1897, is not a valid taxon, but an ecotype.”. Arctic 44 (4), 283–300. o. DOI:10.14430/arctic1552.
↑ Kay, Charles E. (2001. december 9.). „Reintroduction of bison into the Rocky Mountain parks of Canada: historical and archaeological evidence”.: 143–151, Hancock, Michigan: The George Wright Society, Inc..
↑ Bork, A. M., C. M. Strobeck, F. C. Yeh, R. J. Hudson, & R. K. Salmon (1991). „Genetic relationship of wood and plains bison based on restriction fragment length polymorphisms”. Canadian Journal of Zoology 69 (1), 43–48. o. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/z91-007. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
↑ Wilson, G. A., & C. Strobeck (1999). „Genetic variation within and relatedness among wood and plains bison populations”. Genome 42 (3), 483–496. o. [2012. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/gen-42-3-483. PMID 10382295. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
↑ Boyd, Delaney P. (2003), Conservation of North American Bison: Status and Recommendations, University of Calgary, <https://www.webcitation.org/5mr1dbenU?url=http://www.notitia.com/bison/Members/PDF%20Files/Library/Thesis%20Document%20-%20Conservation%20Status%20of%20Bison%20-%20BOYD.pdf>. Hozzáférés ideje: December 2, 2009
↑ Halbert, Natalie D., Terje Raudsepp, Bhanu P. Chowdhary, & James N. Derr (2004). „Conservation Genetic Analysis of the Texas State Bison Herd”. Journal of Mammalogy 85 (5), 924–931. o. DOI:10.1644/BER-029.
↑ Wildlife, State of Texas, Parks and: State Bison Herd Released Into New Territory -November 2011- TPW magazine. www.tpwmagazine.com
↑ TPWD: News Release: Sept. 6, 2011: Texas State Bison Herd to Once Again Freely Roam the Caprock. www.tpwd.state.tx.us
↑ Alaska Hunting and Trapping Information, Alaska Department of Fish and Game. Wc.adfg.state.ak.us. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
↑ Remove Threats to Irreplaceable Bison Herd at Wind Cave National Park Archiválva 2011. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. FY 2006 Challenge Cost Share Program. Final Project Report. September 30, 2007. Retrieved on September 16, 2011.
↑ Halloran F.A., 1960, American Bison Weights and Measurements from the Wichita Mountains Wildlife Refuge, pp.212-218, Proceedings of the Oklahoma Academy of Science (POAS)
↑ Gennady G. Boeskorov, Olga R. Potapova, Albert V. Protopopov, Valery V. Plotnikov, Larry D. Agenbroad, Konstantin S. Kirikov, Innokenty S. Pavlov, Marina V. Shchelchkova, Innocenty N. Belolyubskii, Mikhail D. Tomshin, Rafal Kowalczyk, Sergey P. Davydov, Stanislav D. Kolesov, Alexey N. Tikhonov, Johannes van der Plicht, 2016, The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia, pp.7, Quaternary International, Vol.406 (June 25, 2016), Part B, pp.94-110
↑ (1986. december 9.) „Bison bison”. Mammalian Species (266), 1–8. o. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. JSTOR 3504019. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
↑ McDonald, J., 1981. North American Bison: Their classification and Evolution. University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London. 316 pp.
↑ The Animal Files
↑ American Bison
↑ Joly, D. O. (2004. június 16.). „Factors affecting apparent prevalence of tuberculosis and brucellosis nubs are amazing”. Journal of Animal Ecology 7 (4), 623–631. o. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.0021-8790.2004.00836.x. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Plains bison című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az American_bison#Description című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Gates, C. & Aune, K. 2008. Bison bison. In: IUCN 2012. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.1. Downloaded September 6, 2012.

[2] Geist V. (1991). „Phantom subspecies: the wood bison, Bison bison "athabascae" Rhoads 1897, is not a valid taxon, but an ecotype.”. Arctic 44 (4), 283–300. o. DOI:10.14430/arctic1552.

[3] Kay, Charles E. (2001. december 9.). „Reintroduction of bison into the Rocky Mountain parks of Canada: historical and archaeological evidence”.: 143–151, Hancock, Michigan: The George Wright Society, Inc..

[RFLP-4] Bork, A. M., C. M. Strobeck, F. C. Yeh, R. J. Hudson, & R. K. Salmon (1991). „Genetic relationship of wood and plains bison based on restriction fragment length polymorphisms”. Canadian Journal of Zoology 69 (1), 43–48. o. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/z91-007. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[5] Wilson, G. A., & C. Strobeck (1999). „Genetic variation within and relatedness among wood and plains bison populations”. Genome 42 (3), 483–496. o. [2012. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1139/gen-42-3-483. PMID 10382295. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[6] Boyd, Delaney P. (2003), Conservation of North American Bison: Status and Recommendations, University of Calgary, <https://www.webcitation.org/5mr1dbenU?url=http://www.notitia.com/bison/Members/PDF%20Files/Library/Thesis%20Document%20-%20Conservation%20Status%20of%20Bison%20-%20BOYD.pdf>. Hozzáférés ideje: December 2, 2009

[Texas-7] Halbert, Natalie D., Terje Raudsepp, Bhanu P. Chowdhary, & James N. Derr (2004). „Conservation Genetic Analysis of the Texas State Bison Herd”. Journal of Mammalogy 85 (5), 924–931. o. DOI:10.1644/BER-029.

[8] Wildlife, State of Texas, Parks and: State Bison Herd Released Into New Territory -November 2011- TPW magazine. www.tpwmagazine.com

[state1-9] TPWD: News Release: Sept. 6, 2011: Texas State Bison Herd to Once Again Freely Roam the Caprock. www.tpwd.state.tx.us

[10] Alaska Hunting and Trapping Information, Alaska Department of Fish and Game. Wc.adfg.state.ak.us. (Hozzáférés: 2012. április 21.)

[11] Remove Threats to Irreplaceable Bison Herd at Wind Cave National Park Archiválva 2011. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. FY 2006 Challenge Cost Share Program. Final Project Report. September 30, 2007. Retrieved on September 16, 2011.

[12] Halloran F.A., 1960, American Bison Weights and Measurements from the Wichita Mountains Wildlife Refuge, pp.212-218, Proceedings of the Oklahoma Academy of Science (POAS)

[YukagirBison-13] Gennady G. Boeskorov, Olga R. Potapova, Albert V. Protopopov, Valery V. Plotnikov, Larry D. Agenbroad, Konstantin S. Kirikov, Innokenty S. Pavlov, Marina V. Shchelchkova, Innocenty N. Belolyubskii, Mikhail D. Tomshin, Rafal Kowalczyk, Sergey P. Davydov, Stanislav D. Kolesov, Alexey N. Tikhonov, Johannes van der Plicht, 2016, The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia, pp.7, Quaternary International, Vol.406 (June 25, 2016), Part B, pp.94-110

[Meagher1986-14] (1986. december 9.) „Bison bison”. Mammalian Species (266), 1–8. o. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. JSTOR 3504019. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[McDonald,_J._1981-15] McDonald, J., 1981. North American Bison: Their classification and Evolution. University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London. 316 pp.

[16] The Animal Files

[17] American Bison

[18] Joly, D. O. (2004. június 16.). „Factors affecting apparent prevalence of tuberculosis and brucellosis nubs are amazing”. Journal of Animal Ecology 7 (4), 623–631. o. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.0021-8790.2004.00836.x. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]