Sárdy János

	Sárdy János
Született	Sárdy János Mihály; 1907. július 27.; Nagykónyi
Elhunyt	1969. március 9. (61 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Ecker Lili (h. 1940–1961); Balogh Judit (h. 1964–1969);
Gyermekei	Sárdy Julianna (1966– )
Foglalkozása	operaénekes; színész; operetténekes;
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1963)
Sírhelye	Farkasréti temető (25/1-1-45)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1936 – 1969
Tevékenység	színész
	Díjai
	Érdemes művész-díj
	1963
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az operaénekesről, színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárdi János (egyértelműsítő lap).

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar opera énekes (tenor), színész, érdemes művész.

Életpályája

Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron, gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon is. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált. Sárdy hivatásos színi pályára vágyott, ezért Budapesten akart tanulni Rózsahegyi Kálmán magániskolájában, de ő óvta a biztos kántortanítói állás feladásától. A Magyar Királyi Operaház korrepetitora, Palotay Árpád viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését.

1936-ban lett ösztöndíjasa az Operaháznak, Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájában a császári tisztként (bariton) debütált. Élete első komolyabb szerepét 1936. október 6-án játszotta el, Erkel Ferenc Bánk bán című operájában Ottót alakította. 1938-tól 1958-ig volt az Operaház állandó tagja. 1942-től a Fővárosi Operettszínházban is föllépett. Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi a János vitézben és Gábor diák a Gül Baba című operetten.

1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.

Családja

Első felesége 1940-től 1961-ig Ecker Lili volt. Második házasságát Balogh Judittal, Balogh János zoológiaprofesszor lányával kötötte 1964-ben.^[5] Tőle 1966-ban született egyetlen gyermeke, Julianna, aki biológia–földrajz szakos tanár lett és a férjétől, Gábor Farkastól 1994. január 5-én jött világra első lánya, Lilla,^[6] aki után még további négy gyermeke született, Bianka, Hanga, Viola és Alma.^[7]

Emlékezete

Budapesten, a Farkasréti temetőben van eltemetve.
Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette el mellszobrát.
Andocson, Budapesten, Hévízen, Nagykónyiban emléktáblát avattak tiszteletére.

Szerepei

Erkel Ferenc: Bánk bán – Ottó
Ludwig van Beethoven: Fidelio – Jacquino
Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Palkó
Fényes Szabolcs: Maya – Grock
Fényes Szabolcs–Békeffi István: Rigó Jancsi – címszerep
Hervé: Lili – Planchard
Huszka Jenő: Bob herceg – címszerep
Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint
Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor diák
Jacobi Viktor: Leányvásár – Tom
Jacobi Viktor: Sybill – nagyherceg
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Edwin
Kálmán Imre: Marica grófnő – Török
Lehár Ferenc: A mosoly országa – gróf Pottenstein Hatfaludy Ferenc
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo
Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz – Kukorica Jancsi
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból – Pedrillo
Miljutyin: Szibériai rapszódia
Mozart: A varázsfuvola – Tamino, Papageno
Jacques Offenbach: A szép Heléna – Paris
Puccini: Pillangókisasszony – császári tiszt, Pinkerton
Rossini: A sevillai borbély – Almaviva
Cole Porter: Csókolj meg, Katám! – Fred
Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Kálmán
Richard Strauss: Daphne – Leukippos
Vincze Ottó: Budai kaland
Ifj. Johann Strauss: A denevér – Orlovszky herceg, Eisenstein
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Dávid

Filmjei

Játékfilmek

Te vagy a dal (1940)
Magdolna (1941)
Leányvásár (1941)
Az utolsó dal (1942)
Éjféli gyors (1942)
Üzenet a Volga-partról (1942)
Álomkeringő (1942)
Rákóczi nótája (1943)
Éjjeli zene (1943)
Kalotaszegi Madonna (1943)
Magyar kívánsághangverseny (1943)
Késő (1943)
Heten, mint a gonoszok (1943)
Viharbrigád (1943)
Fiú vagy lány? (1944)
Szerelmes szívek (1944)
Könnyű múzsa (1947)
Örök melódiák (1947)
Mágnás Miska (1949)
Déryné (1951)
Díszelőadás (1955)

Tévéfilmek

Az idegen ember (1964)
Színészmúzeum (1975 – portréfilm)

Díjai

Érdemes művész (1963)

Portré

Hogy volt?! – Sárdy János (2019)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13409.htm, Sárdy János, 2017. október 9.
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Sárdy János. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
↑ EGY ÉVSZÁZADA SZÜLETETT SÁRDY JÁNOS. arcanum.hu, 2007. július 27. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
↑ „Sárdyné”, Békés Megyei Hírlap, 1996. december 24. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
↑ „Sárdy János unokája, 1994. február 15., kedd” (magyar nyelven). 24 óra 1994 (38), 4. o. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
↑ Gáborné Sárdy Julianna (magyar nyelven). Magyar Környezeti Nevelési Intézet. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 17.)

Irodalom

Abody Béla: Meghalt Sárdy János, in: Gyere velem operába! Gondolat, 1973, 316–318. o. ugyanez Jancsika nincs címmel in: Tündöklések, bukások. Szépirodalmi, Budapest, 1983, 301–303. o.ISBN 963-15-2233-4
Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 ISBN 963-330-652-3
Bános Tibor: Sárdy János; Athenaeum 2000, Budapest, 2002

Források

Sárdy János a PORT.hu-n (magyarul)
Sárdy János az Internet Movie Database-ben (angolul)
Hadai Győző–Mag László: Sárdy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 ISBN 9633306523
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Színészkönyvtár
Filmkatalógus

Operaportál
Zeneportál

[27f2d557d1d54b4a5af0aac50ad85254a579f57a-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13409.htm, Sárdy János, 2017. október 9.

[8739550a2339889adf2da539d551e26ace6c6fda-2] Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)

[3] Sárdy János. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)

[4] EGY ÉVSZÁZADA SZÜLETETT SÁRDY JÁNOS. arcanum.hu, 2007. július 27. (Hozzáférés: 2018. március 16.)

[5] „Sárdyné”, Békés Megyei Hírlap, 1996. december 24. (Hozzáférés: 2019. április 28.)

[6] „Sárdy János unokája, 1994. február 15., kedd” (magyar nyelven). 24 óra 1994 (38), 4. o. (Hozzáférés: 2016. július 17.)

[7] Gáborné Sárdy Julianna (magyar nyelven). Magyar Környezeti Nevelési Intézet. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Sárdy János

Született	Sárdy János Mihály 1907. július 27.^[1] Nagykónyi
Elhunyt	1969. március 9. (61 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Ecker Lili (h. 1940–1961) Balogh Judit (h. 1964–1969)
Gyermekei	Sárdy Julianna (1966– )
Foglalkozása	operaénekes színész operetténekes
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1963)
Sírhelye	Farkasréti temető (25/1-1-45)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1936 – 1969
Tevékenység	színész
Díjai
Érdemes művész-díj
1963^[3]^[4]

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség