Ugrás a tartalomhoz

Sánta Sándor

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sánta Sándor
Makó polgármestere
Hivatali idő
1990 – 1994
HelyettesDégi Zoltán
ElődSarró Ferenc
UtódBuzás Péter
Született1941. június 25.[1]
Makó
Elhunyt2023. március 6. (81 évesen)[2]
Makó
PártFKgP, Fidesz
Foglalkozásorvos

Sánta Sándor (Makó, 1941. június 25.[3] – Makó, 2023. március 6.) orvos, politikus, Makó város egykori polgármestere.

Élete

[szerkesztés]

A politika előtt

[szerkesztés]

Makón született, gyermekkorát az újvárosi Alma utcában töltötte. Orvosi diplomát és szakorvosi képesítést szerzett. Körzeti háziorvosként dolgozott a Tulipán utcai rendelőben. A tanácsrendszer idején rövid ideig egészségügyi osztályvezető – városi főorvos – volt a makói tanácsházán. Ekkor tette le az állás betöltéséhez szükséges államigazgatási vizsgát is. Hobbija a festészet volt; harmincnégy éves kora óta alkotott, főleg portrékat és tájképeket festett.[4]

Városvezetői tevékenysége

[szerkesztés]

Az 1990-es országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltje volt, a helyhatósági választás október 14-én megrendezett második fordulójában pedig önkormányzati képviselői mandátumot szerzett pártja színeiben, és tagja lett a makói képviselőtestületnek. Az önkormányzatban a kisgazdák abszolút többségben voltak, a 27 képviselői helyből 14-et kisgazda politikus töltött be. Az FKgP Sánta Sándort jelölte a polgármesteri posztra; a többpárti ellenzék (Szabad Demokraták Szövetsége, Fiatal Demokraták Szövetsége, Magyar Szocialista Párt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Munkáspárt) dr. Siket István ügyvéd személyében állapodott meg. Sántát a testület október 26-án, titkos szavazással 15:12 arányban polgármesternek választotta.

A Sánta-ciklus egyik legfontosabb célkitűzése a korábbi Csanád vármegye visszaállítása volt, az ügy mellett legerélyesebben éppen a polgármester lépett fel. Az idő múlásával a kezdeményezés erejét vesztette, és Makó régi megyeszékhelyi státuszát azóta sem nyerte vissza.[5] Az általa vezetett önkormányzat megszüntette az – elsősorban kulturális rendezvényeknek és társadalmi szervezeteknek helyt adó –, az egykori takarékpénztár épületében működő – kaszinó bár-presszó jellegű kiszolgáló egységét, majd 1993 áprilisától cukrászdát és kávéházat alakított ki annak helyén.[6] 1994-ben a város megvásárolta az akkor már igen rossz állapotban lévő Korona Szálló épületét.[7] Polgármestersége alatt rendezték meg először a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált.[8] Ciklusa harmadik évében, 1993-ban a város megszerezte a korábbi munkásőrlaktanyát, az épületbe a mentők és a tűzoltók költözhettek.[9] Az egykori munkásőrszékház mellett elkezdődött egy új tűzoltólaktanya fölépítése, amit – hasonlóan az új mentőállomáshoz – már Buzás Péter polgármester mandátuma idején adtak át.[10][11] Felújították a Bartók Béla Általános Iskola épületét, befejeződött a Bajza utcai iskola építése is. Új tornatermek épültek, korszerűsítették a városi fürdőt is. A Sánta által irányított városvezetés szennyvíztisztító-telepet szándékozott építeni,[12] de ez végül nem valósult meg.

A tradicionálisan szegényebb makóiak által lakott Honvéd városrészbe, illetve a városi cigányság hagyományos lakóhelyének tekinthető Cigánybécsbe az 1980-as években nagyobb hullámban költöztek cigány családok Végegyházáról.[13] A városrészen belül is elkülönülve élő betelepült családok rövid időn belül konfliktusba kerültek a nemzedékek óta ott élő roma és nem roma családokkal, életmódjuk zavarta a városrész lakóinak nyugalmát. Makóra érkezésük után, a rendszerváltás környékére a fenti két városrész közbiztonsági mutatói látványosan leromlottak, emelkedett az itt elkövetett bűncselekmények száma.[14] A családok közötti viszálykodás problémáját tovább súlyosbították az elszaporodott vagyon elleni bűncselekmények, az érintett családok kilakoltatását követelő aláírásgyűjtés, valamint a skinhead provokációk.[15] Sánta a fentiekre adott válaszként intézkedett, hogy segélyt csak ellenőrzött, büntetlen előéletű személyek kaphassanak,[16] és jelentős önkormányzati támogatással rendőrőrsöt létesített Honvédban, illetve vállalta az őrshöz tartozó szolgálati terepjáró önkormányzat általi fenntartását is.[17] Érkeztek ugyanakkor már Sánta polgármestersége idején is újabb roma családok a kérdéses városrészekbe,[18] aminek kapcsán többek fölvetették a polgármester felelősségét. Sánta a népszerűségének hosszabb távon is ártó ciklusa alatt történt „betelepítésekkel” kapcsolatos vádakat kategorikusan visszautasította.[19]

Sántát kritikusai többnyire gyengekezűnek, határozatlannak írták le, aki mögött hiába volt abszolút többségű kisgazda tábor, nem számíthatott a „városatyák” egységes támogatására. A helyi szinten meglehetősen heterogén kisgazdapártot – az országos politikához hasonlóan – Makón sem sikerült egyben tartani, a polgármester így gyakran alkalmi koalíciók megkötésére kényszerült. Humánusságát, demokratikus szellemét azonban bírálói is elismerik.

Polgármestersége után

[szerkesztés]

Jóllehet az 1994-es önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett a város képviselő-testületében, polgármesternek nem választották meg: a szavazatok 19,47%-át szerezte meg; Makó új vezetője a 25,28%-os eredményt elérő Buzás Péter lett.[20]

Négy évvel később, az 1998-as önkormányzati választáson ismét megmérettette magát, de a polgármesteri posztért folytatott küzdelemben alulmaradt: 25,57%-ot szerzett, míg a város régi-új vezetője a magabiztosan nyerő Buzás lett 63,21%-kal. Sánta az FKgP színeiben ugyanakkor önkormányzati képviselő maradt.[21]

2002-ben lemondott a Független Kisgazdapárt makói és megyei szervezetében betöltött alelnöki szerepéről, és kilépett a pártból is; indoklása szerint a „kisgazda eszmeiséghez” hű maradt, de nem tudott tovább közösséget vállalni a párt helyi és országos politizálásával.[22] Ezután bő nyolc évig nem vállalt politikai szerepet; visszavonulva a közélettől háziorvosként tevékenykedett. A 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP színeiben indult a 3. választókerület önkormányzati képviselői mandátumáért,[23] amit 30,49%-kal meg is szerzett.[24]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

A 2023-ban felépült és átadott makó-honvédi közösségi ház, az ő nevét viseli (Sánta Sándor Közösségi Ház).[26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Mark Zuckerberg – Eduardo Saverin – Dustin Moskovitz – Chris Hughes: Facebook (angol, traditional chinese, egyszerűsített kínai és japán nyelven)
  2. ↑ Gyászol Makó – Elhunyt Dr. Sánta Sándor
  3. ↑ József Attila Múzeum adattára
  4. ↑ Makói expolgármester ecsettel és sztetoszkóppal Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Delmagyar.hu
  5. ↑ Medgyesi Konstantin: Kisvárosi demokráciaépítkezés és a rendszerváltó makói polgármester. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 9. Szeged, 2006. 249–273. o.
  6. ↑ Dr. Sánta Sándor: Nem korzóznak a makói Korzóval = Délvilág, 1993. április 9.
  7. ↑ Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000 ISBN 963-7193-28-6
  8. ↑ Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0
  9. ↑ Túri Tibor: A tűzoltók és a mentők költöznek az épületbe: Makó megkapta a volt munkásőrszékházat = Csongrád Megyei Hírlap Délvilág 1993. szeptember 2.
  10. ↑ Szabó Ferenc: Makó tűzvédelmi fejlődése = Makói História 1997/1.
  11. ↑ Bakos András: Európai színvonalú állomást avattak Makón , Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1995. szeptember 5.
  12. ↑ Túri Tibor: Hogy ne a szennyen ússzunk!: Az évtized legnagyobb beruházása Makón = Csongrád Megyei Hírlap Délvilág 1992. október 2.
  13. ↑ V. Fekete Sándor–Turi Tibor: Cigánybécsi keringő a „tankcsapdákon”: Zsiga tata kérdi: hol a lóvé, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1992. március 3. 6. o.
  14. ↑ Dr. Sánta Sándor: Elsőrendű probléma: Honvéd = Csongrád Megyei Hírlap Délvilág, 1993. szeptember 8.
  15. ↑ Olasz Tibor: Magukon is segíthetnének: Cigányfórum Makón, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1992. december 18. 2. o.
  16. ↑ Turi Tibor: Cigányzűrök Makón: Ez így tovább nem mehet!, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1993. szeptember 11. 1.,2. o.
  17. ↑ Rendőrszoba Honvédban, Reggeli Délvilág, 1993. szeptember 21. 6. o.
  18. ↑ Integrált Városfejlesztési Stratégia, Makó, 2007-2013. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.)
  19. ↑ Dr. Sánta Sándor: Dr. Sánta Sándor a 3. sz. választókörzet lakóihoz! = Heti Plusz XX. évfolyam 33. hét 2010. augusztus 21.
  20. ↑ Polgármester-választások adatai 1990-2006 – VoksCentrum.hu. [2007. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 21.)
  21. ↑ Az 1998. évi önkormányzati választások eredménye – Országos Választási Iroda
  22. ↑ Szabó Imre: Sánta Sándor elvált a kisgazdáktól Makón = Délvilág, 2002. február 15.
  23. ↑ Fidesz-színekben térne vissza Sánta Archiválva 2010. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – Delmagyar.hu
  24. ↑ 2010 Önkormányzati Választás – Országos Választási Iroda
  25. ↑ Csongrád megyei kitüntetettek március 15-e alkalmából Archiválva 2014. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben – Delmagyar.hu
  26. ↑ Fodor Ilda keramikusművész több alkotása is helyet kapott a Dr. Sánta Sándor Közösségi Házon

Források

[szerkesztés]
  • Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén, Makó, 2007 ISBN 963-7237-53-4
  • Medgyesi Konstantin: A kertész, az orvos és a borkimérő, Móra Ferenc Múzeum in Szociológiai Szemle 2005/1, 60–71.
  • Medgyesi Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás.” A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 6; Szeged, 2003. 191-234. p.
Előző
Sarró Ferenc
(tanácselnökként) 		Makó polgármestere
1990 – 1994 		Következő
Buzás Péter
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sánta_Sándor&oldid=27556973”