Ugrás a tartalomhoz

Rubídium-permanganát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
rubídium-permanganát
rubídium ion
permanganátion
IUPAC-név rubídium-permanganát
Más nevek rubídium-tetraoxomanganát (VII)
rubídium-manganát (VII)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13465-49-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet RbMnO4
Moláris tömeg 204,404 g/mol−1
Megjelenés lila színű, tűs, oktaéderes kristályok[1]
Sűrűség 3,325 g·cm−3[2]
Olvadáspont 295 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) rosszul oldódik
Veszélyek
Főbb veszélyek nincs adat
Rokon vegyületek
Azonos kation rubídium-oxid
rubídium-hidroxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-permanganát a permangánsav rubídiumsója képlete RbMnO4. A permangánsavat izolált állapotban nem állították elő. A rubídium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7.

Előállítása

[szerkesztés]

Kálium-permanganát és rubídium-klorid reakciójával lehet előállítani:[3][4]

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Vízben rosszul oldódik, oldhatósága nő a hőmérséklet növekedésével: 7 °C-on 1 liter vízben 6,03 g oldódik, 19 °C-on 10,6 g oldódik és 60 °C-on 46,8 g oldódik.[5][6] Kristályai ortorombosak[7] tércsoport: Pnma.[8] Rács paraméterei:a = 765 pm, b = 955 pm és c = 574 pm, elemi cellája négy atomot tartalmaz. Kristályai izomorfak a cézium-permanganát és az ammónium-permanganát kristályaival.[9]

A kálium-permanganáttal analóg módon bomlik: előbb rubídium-manganát(VI)-ra, mangán-dioxidra, rubídium-oxidra és oxigénre bomlik, majd a rubídium-manganát(VI) bomlik tovább bomlik mangán-dioxidra, rubídium-oxidra és oxigénre. A bomlás 200 °C és 300 °C között megy végbe, a bomlásban a rubídium-permanganát tömegének 8% alakul át oxigénné:[10]

Felhasználása

[szerkesztés]

Kvalitatív elemzésben perklorátionok kimutatására használják. A köztitermékként keletkező rubídium-nitrát és kálium-permanganát a perklorátionokkal RbClO4·RbMnO4  vegyes kristályokat alkotnak.[11]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumpermanganat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. R. Hoppe – D. Fischer – J. Schneider: Zur Kenntnis von Oxyden A[MO4]: Über LiMnO4, KMnO4, RbMnO4, CsMnO4 sowie RbIO4 und CsIO4. (– Was heißt eigentlich “Die Kristallstruktur von …”? –). 625 (németül) 1999. 1521–3749. o. = Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie, 7. doi:10.1002/(SICI)1521-3749(199907)625:7<1135::AID-ZAAC1135>3.0.CO;2-L  
  2. Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 336 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
  3. M. W. Beck, M. E. Brown: "Thermal Analysis of Antimony/Potassium Permanganate Pyrotechnic Compositions" in Thermochimica Acta 1983, 65, S. 197-212. Volltext Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 906 kB)
  4. P. J. Herley, E. G. Prout: "The Thermal Decomposition of Rubidium Permanganate" in J. Phys. Chem., 1960, 64(5), S. 675–677. doi:10.1021/j100834a503
  5. Aterton Seidell: "Solubilities of Organic Compounds Vol. I", 1940 S. 1438. Volltext
  6. A. M. Patterson: "Solubilities of Permanganates of the Alkali Metals" in J. Am. Chem. Soc. 1906, 28(12), S. 1734–1736. doi:10.1021/ja01978a009
  7. W. Muthmann: "Beiträge zur Volumtheorie der krystallisirten Körper" in Zeitschrift für Krystallographie und Mineralogie 1894, 22, S. 530. (Volltext)
  8. A. A. Tyunyaev, G. D. Nipan, T. N. Kol’tsova, A. S. Loktev, V. A. Ketsko, A. G. Dedov, I. I. Moiseev: "Polymorphic Mn/W/Na(K,Rb,Cs)/SiO2 catalysts for oxidative coupling of methane" in Russian Journal of Inorganic Chemistry 2009, 54(5), S. 664-667. doi:10.1134/S0036023609050039
  9. A. Müller, B. Krebs: "Röntgenographische Untersuchung einiger Permanganate" in Naturwissenschaften 1965, 52(17), S. 494. doi:10.1007/BF00646573
  10. Z. Gontarz, B. Pisarska: "Thermal decomposition stages of potassium, rubidium and caesium permanganates" in Journal of Thermal Analysis and Calorimetry 1990, 36(6), S. 2113-2117. doi:10.1007/BF01914135
  11. E. Gerdes: "Qualitative anorganische Analyse: ein Begleiter für Theorie und Praxis", Springer Verlag 2001, 2. Auflage, S. 139. ISBN 9783540678755. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).