Rosenberg-palota

Rosenberg-palota
Nemes Asszonyok Intézete
A palota a tér felől; a kép bal oldalán a Szent György-bazilika bejáratával
Ország	Cseh Királyság Csehország
Hely	Prágai vár, Szent György tér
Építési adatok
Építés éve	1573–1574
Rekonstrukciók évei	1720, 1753–1756, 1996–2007
Bezárás	1919
Típus	Frauenstift intézmény
Tervező	Hans Vlach, Thomas Haffenecker, Niccolò Pacassi
Építész(ek)	Ulrich Avostalis, Anselmo Lurago
Tulajdonos	Csehország
Rosenberg-palota Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 29″, k. h. 14° 24′ 12″50.091338111111, 14.403394694444
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenberg-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rosenberg-palota (más néven: Nemes Asszonyok Intézete csehül: Ústav šlechtičen) a prágai várban, a Szent György tér (csehül: Jiřské náměstí) déli oldalán a Mindenszentek kápolnája mellett, a Szent György utca sarkán áll; az utca túloldalán (ami már a tér keleti oldala) a Szent György-bazilika (csehül: kostel svatého Jiří) emelkedik.

Története

A jelenlegi telek egy részét, amelyen több ház is állt, 1513-ban vásárolta meg a Rosenberg család (csehül: Rožmberk). Az épületek az 1541-es nagy tűzvészben porrá égtek. Az így megtisztított térre a család Hans Vlach 1545-ös tervei alapján reneszánsz palotát építtetett. A téglalap alaprajzú, belső udvart körülzáró palotát Ulrich Avostalis építette fel 1573–1574-ben. Kapuja a Szent György utcára nyílt; két rövid oldalát árkádosan alakították ki.

1600-ban II. Rudolf egy másik ingatlanért cserébe megszerezte az épületet, és az abban a korban rendkívül modern, pillérekre fektetett fa gyaloghíddal kapcsolta a királyi palotához. Az 1720-as években Thomas Haffenecker tervei alapján második emeletet építettek rá, belső tereit pedig falakkal tagolták — egyebek közt a belső udvart is kettéosztva.

Nemes Asszonyok Intézetévé Mária Terézia építtette át a vár teljes rekonstrukciójának részeként. Ennek megfelelően az átépítést Niccolò Pacassi tervezte, a kivitelező pedig Anselmo Lurago volt. Az építkezést 1753. szeptember 16-án kezdték el, és bár csak 1756. december 7-én fejezték be, az intézmény már 1755-ben megnyitotta kapuit. Pacassí nem elégedett meg az addigi két belső udvarral, hanem a nyugati oldalon kialakíttatott egy harmadikat is. A földszinten árkádosra építette át a bejáratot, magát az épületet pedig úgy nagyobbította meg, hogy egybeépítette az egykori Švamberk-palota keleti szárnyával és még néhány kisebb házzal.

A harminc férőhelyes intézményben elszegényedett nemes családok 24 évesnél idősebb leányai kaphattak származásukhoz méltó képzést — az árvák már 18 évesen beléphettek. Első vezetője Mária Terézia lánya, Mária Anna Jozefa főhercegnő volt, és visszavonulása után is mindig a Habsburg–Lotaringiai-ház valamely hajadon főhercegnője vezette. Az Intézet címere ovális arany medalionban fehér zománccal kihúzva Szűz Mária szeplőtelen fogantatását ábrázolta. A nemes hölgyek szobái az első és a második emeleten voltak, a földszintet a főnöknő lakosztálya és az intézmény saját kápolnája mellett közösségi helyiségek foglalták el.

A Nemes Asszonyok Intézetét 1919. május 1-én bezárták; az épületet a csehszlovák belügyminisztérium kapta meg. A minisztérium megelégedett néhány kisebb belső átalakítással, és a második világháború után a levéltárát költöztette ide. A cseh–szlovák szétválás után, 1996–2007 között teljesen felújították, törekedve egyrészt a Nemes Asszonyok Intézetére jellemző beosztás, másrészt a Rosenbergek idejére jellemző reneszánsz külső helyreállítására. Utoljára, 2008 januárjában az udvarokkal készültek el. Az épület 2010 áprilisa óta látogatható, a hivatalos (vezetett) vártúra egyik állomása.

Az épület

A palota mai külseje csak néhány apró részletben tér el a Pacassí által tervezettől. A térről nyíló bejárat portikuszát Josef Klein plasztikái díszítik. A kápolna freskóit Petr Molitor festette.

Kiállítás

A megfogható korona – a cseh fizetőeszköz története kiállítás mutatja be Csehország legendás pénzét, az annak idején „örök életű érmének” nevezett prágai groschent. Ezt 1300 táján kezdték verni, miután fölfedezték a Kutná Hora-környéki ezüstlelőhelyeket. Minőségének, művészi és műszaki színvonalának biztosításához pénzügyi reformot vezettek be. Aprólékosan megismerhetjük IV. Károly császár pénzverdéjét, a színvonal hanyatlását a császár, de kiváltképp IV. Vencel halála után és a korábbi színvonal helyreállítását Podjebrád György, valamint II. Ulászló alatt. A prágai groschen verését I. Ferdinánd állította le 1547-ben.

A kiállítás első részében a cseh arany- és ezüstbányászat történetét ismerhetjük meg; ezt ércminták és a középkori bányászokat ábrázoló szobrok segítik. A második részben mutatják be a legnagyobb groschen-leleteket, amelyek Hodonínból, Týn nad Vltavou-ból, illetve a Plzeňtől északra fekvő Žichlicéből kerültek elő. Megtudhatjuk, mennyibe kerültek az egyes árucikkek a középkorban és azt is, hogyan dolgoztak a pénzhamisítók. A harmadik részben láthatjuk az ötvösök munkáját és annak eredményeit: a monstranciákat, az ékkövekkel kirakott kereszteket és más gótikus műtárgyakat.

2016-ban, IV. Károly császár (I. Károly néven cseh király) születésének 700. évfordulója alkalmából, külön e kiállításra elkészítették az uralkodó cseh királyi pecsétjének másolatát.

• 
  Egy növendék hálószobája
• 
  Puttós relief részlete
• 
  18. századi ruházat
• 
  A Szentháromság kápolna mennyezeti freskója

Források

• Szombathy Viktor: Prága. Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest, 1971.
• Prague.eu: Rožmberk Palace–Institute of Noblewomen (Rožmberský palác – Ústav šlechtičen) Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Prague Castle for Visitors: Rosenberg Palace