Cigányok az 1956-os forradalomban

Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek.

Kutatások a témában

A jelenleg (2008.) is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány, oláhcigányok és magyarcigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát. A téma kutatását több tényező nehezíti:

• az akkori túlélők egyre kevesebben vannak
• írásos dokumentumok gyakorlatilag csak a megtorlásról vannak, akik ezt el tudták kerülni, nem szerepelnek levéltárakban, archívumokban
• a dokumentumokban a cigány származás nincs feltüntetve, erre csak egyéb információk alapján lehet következtetni (például név, becenév, fénykép, foglalkozás)

A cigány forradalmárok a szegényebb rétegekből kerültek ki. Főleg a Vágóhíd utcai, az Aszódi utcai, a Mária Valéria-telepen, és a ferencvárosi Dzsumbuj környékén laktak és különböző csoportokban harcoltak.

Egyik résztvevő szerint a megtorláskor kb. 15-20 cigány fegyveres felkelőt végeztek ki, a többiek emigráltak. Börtönbe egyedül Bizsu került. (Ez természetesen egy szubjektív információ, melyet az eddigi tudományos vizsgálatok nem mindenben támasztanak alá, hiszen például több börtönítéletről is van tudomásunk.)

A cigányok 1956-os forradalmi részvétele miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét. Ezzel nem csak családok egzisztenciáját lehetetlenítették el, hanem a kávéházi cigányzene műfajának felszámolására próbáltak kísérletet tenni.

Néhány név szerint is ismert cigány forradalmár:

• Corvin köz:
  • Szabó Ilonka "Kócos" - hősi halált halt
  • Dilinkó Gábor "Bizsu" - hét év börtönre ítélték
• Tűzoltó utca:
  • Fehér Nándor (akkor 15 éves) - két és fél év börtönre ítélték (más források szerint a Berzenczey utcai Göndör-csoportban harcolt)
  • Horváth Aladár
  • Kuti László
• Práter utca:
  • Kisnémeth László "Cigány Laci" - büntetése ismeretlen
  • Horváth Károly - büntetése ismeretlen
  • Radics József - öt év börtönre ítélték
  • Damu János - négy év börtönre ítélték
• Váci út:
  • "Narancs" - valószínűleg külföldre menekült
  • "Cigány" - valószínűleg külföldre menekült
  • "Kóró" - valószínűleg külföldre menekült
• Ferencváros:
  • Való Mátyás "Csoki" - hat év börtönre ítélték (más források szerint a Práter utcai csoportban harcolt)
• Szirmai-csoport:
  • Fátyol István - börtönre ítélték
• Vajdahunyad utca:
  • Kóté Sörös József "Holi" - kivégezték
• Thököly út:
  • Csányi Sándor - kivégezték
• Göndör-csoport (Berzenczey utca):
  • Falusi János parancsnokhelyettes - emigrált, esetleges büntetése ismeretlen
• Budapest (közelebbről nem ismert helyen):
  • Fátyol István - börtönre ítélték (lehet, hogy azonos a fentebbi F. I.-vel?)
  • Kolompár János - kivégezték
• Soroksár
  • Sztojka László - tizennégy év börtönre ítélték (Sz. László, Vince és Péter testvérek)
  • Sztojka Vince - tizennégy év börtönre ítélték
  • Sztojka Péter - tíz év börtönre ítélték
• Nyíregyháza:
  • Dandos Gyula
• Kiskunmajsa:
  • Kolompár Mátyás - kivégezték (egy másik forrásban Kolompár János néven szerepel, nem azonos a budapesti K. J.-vel)

Börtönvers a megtorlás időszakából

A kis cigány balladája
/Vác, 1957., rendőrségi fogda/

A kis cigányt egy éjjel kékre-zöldre
verték a részeg, vad pribékek,
s hogy már alig volt benne élet,
úgy húzták be, s dobták le a földre.

A kis cigányt ápoltuk, borogattuk.
A priccsre mindig úgy esett le
- újabb veréssel fenyegetve --:
abból élt, mit hitünkből néki adtunk.

A kis cigányt sétálni nem engedték.
Reszketve várta visszatértünk,
s hallgatta bízva, mit beszélünk.
És félt, nehogy újra véresre verjék.

A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön,
rólunk, társakról, hazugságot.
Kéken, lilán hevert a földön,
de nem köpött. S hogy kiutat nem látott:

a kis cigányt mi vágtuk le a rácsról.
trikóját hurkolta nyakára.
Ez lett a hallgatása ára.
A veréstől félt, de nem a haláltól...

Végh Ferenc

Egy személyes történet

Bizsu, az újpesti cigány fiú – polgári nevén Dilinkó Gábor naiv cigány festő, akit II. Erzsébet brit királynő is kitüntetett – négy hónapos terhes barátnőjét keresve keveredett a Corvin közbe. "Valahol bent Pesten csavarogtak, jött a tömeg, harsogták: Aki magyar, velünk tart! Ő velük ment" – emlékszik vissza Bizsu. A saját indíttatásáról ezt mondja: "Annyit tudtam, hogy ruszkik haza! Menjenek haza az idegen katonák, mi ezek ellen harcoltunk. Engem az ideológia abszolút nem érdekelt."

Az élettárs, a tizenhét éves cigánylány, akit Kócos vagy Kócoska néven ismertek a szabadságharcosok, a Corvin-köz egyik parancsnoka lett. Polgári neve Szabó Ilonka volt. A Práter utca végén lőtték agyon, 1956. október 28-án. Emléktáblája van a Corvin közben.

Bizsu, aki akkor 22 éves volt, november 4-én, a szovjetek általános támadásakor sebesült meg, fejlövést, comblövést és tüdőlövést kapott. "Sok cigány harcolt a forradalom alatt. Voltunk a Corvin közben tíz-tizenketten romák. Ám ők mind muzsikus cigányok voltak, nem oláhcigányok" – emlékezett. 2003-ban még élt, Mátyásföldön lakott egy 19 négyzetméteres helyiségben, a volt szovjet laktanya területén.

Források

• 1956 arcai – Bizsu, az újpesti cigány gyerek
• Hegedűs Sándor: Cigány kronológia, Piliscsaba 2000.
• Interjú Eörsi László történésszel Archiválva 2016. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben

Irodalom

• Kemény István (szerk.): A magyarországi romák (Változó Világ 31., Budapest, 2000)