Nemzetőrség (1956)

Nemzetőrség
A Forradalmi Ifjúsági Szövetség nemzetőrsége előtt tisztelgő emléktábla Makón
Dátum	1956. október 31.
Ország	Magyarország
Típus	félkatonai hadtest
Miniszterelnök	Nagy Imre
Honvédelmi miniszter	Maléter Pál
Parancsnok	Király Béla
Parancsnokhelyettes	Kopácsi Sándor
Kultúra és történelem
Névadó	Nemzetőrség (1848)
Színek	piros-fehér-zöld
Háborús részvétel	1956-os forradalom

A Nemzetőrség az 1956-os forradalom idején a szovjet megszállók ellen küzdő szervezet volt, amely a honvédség, a rendőrség és a civil ellenállók csoportjait volt hivatva összehangolni egységes parancsnokság és politikai irányítás alatt.

A Nemzetőrség 1956. október 31-én alakult meg a Kilián laktanyában, Nagy Imre miniszterelnök jóváhagyásával. Parancsnoka Király Béla, helyettese Kopácsi Sándor lett.

Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején működő Nemzetőrség volt.

Az alapító ülés

A Nemzetőrség a Maléter Pál vezette Kilián laktanyában alakult meg, amelyet ekkor már az ellenállás szimbolikus központjának tekintettek. (Pongrátz Gergely szóvá is tette az ülésen, hogy az újságok csak a laktanyáról írnak, pedig a Corvin köz harcosai többet tettek a szabadságért és bírálta Malétert is, amiért az október 28-ai fegyverszünetig lövette a civil felkelőket. Iván Kovács László, a Corvin-köz másik főparancsnoka ugyanakkor Maléter mellett foglalt állást és a felek ekkor ki is békültek, bár a köztük lévő feszültség csak ideiglenesen csökkent.)

Az ülésre csak meghívóval lehetett belépni. A Corvin köziek képviselői Antalóczi Sándor (becenevén Doki), Bornemissza Tibor, Iván Kovács László, László Béla György keramikus, Prezmeczky László orvostanhallgató, illetve Pongrátz Gergely és Pongrátz Ödön képviselték.

Maléter köszöntője után Király Béla, akit a kormány már megbízott a fegyveres erők vezetésével, arról beszélt, hogy a forradalmat három veszély fenyegeti: a Rákosi-Gerő szárny restaurációja, a „reakció” (az előző rendszer pártolói), illetve a szovjet erők, amelyeknek kivonulása késik. Mindezek miatt kell megalakítani a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot, a forradalom összefogott erőinek vezető szervét és az egységes Nemzetőrséget.

Az ülés alatt Malétert kétszer is telefonhoz hívták és amikor a második alkalommal tért vissza, azt közölte, hogy Záhonynál újabb szovjet csapatok léptek magyar földre és ez nagy felháborodást okozott a résztvevők között. Határoztak a Nemzetőrség megalakításáról, amelynek feladata a rend helyreállítása, az ÁVH lefegyverzése és a szovjetek távozásáig a harckészültség fenntartása lesz. Király Béla bejelentette, hogy a Nemzetőrség főparancsnoksága a Deák téren lesz és hogy a nemzetőr-igazolványokat még aznap, vagy másnap kiosztják. A Nemzetőrség megalakítását a helyszínen üdvözölték a Magyar Írószövetség küldöttei. A gyűlés azzal ért véget, hogy Tamási Lajos elszavalta Piros a vér a pesti utcán című versét.

Források

• Horváth Miklós: A Nemzetőrség szervezése és felállítása 1956-ban

További információk

• Eörsi László: A Corvinisták és a Nemzetőrség
• Visszatekintés. A Történelmi Igazságtétel Bizottság és az 1956 Magyar Nemzetőrség. Két évtized Bács-Kiskun megyében, 1989–2010; szerk. Kalmár József et al.; TIB Bács Kiskun Megyei Szervezete, Kecskemét, 2011
• Nemzetőrjelvény. Tanulmányok az 1956-os nemzetőrségről, 2009–2013; szerk. Bokodi-Oláh Gergely; Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsa, Bp., 2015
• Bokodi-Oláh Gergely: Nemzetőrség, 1956; Argumentum, Bp., 2016
• id. Frivaldszky János: A Petőfi Sándor Első Egyetemi Nemzetőr Ezred megalakulása; Logod Bt., Bp., 2017
• Kenyeres Dénes: Az 1956 Magyar Nemzetőrség Kecskeméti Parancsnokság rövid és vázlatos története. Nemzetőrség históriája Magyarországon; szerzői, Kecskemét, 2020