Rockefeller Egyetem
| Rockefeller Egyetem | |
 | |
| Rockefeller Egyetem, az Alapítók csarnoka | |
| Alapítva | 1901 |
| Hely | Amerikai Egyesült Államok, Manhattan |
| Típus |
|
| Tanulólétszám |
|
| Tagság |
|
| Elhelyezkedése | |
 Rockefeller Egyetem
Pozíció Manhattan térképén
| |
 é. sz. 40° 45′ 45″, ny. h. 73° 57′ 20″40.762500°N 73.955556°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 45″, ny. h. 73° 57′ 20″40.762500°N 73.955556°W | |
 | |
| A Rockefeller Egyetem weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rockefeller Egyetem témájú médiaállományokat. | |
A Rockefeller Egyetem (Rockefeller University) New York-i magánegyetem, mely posztgraduális és posztdoktori képzést nyújt a hallgatóknak. Az egyetem erőssége a biológiai tudományok, több egykori hallgatója is Nobel-díjat kapott.
A Rockefeller Egyetem New York Manhattan városrészében az Upper East Side-on fekszik a 63. és a 65. utcák között. Az egyetem kiadója a Rockefeller University Press.
Időszaki kiadványai: Journal of Experimental Medicine, Journal of Cell Biology és a The Journal of General Physiology.
Történet
[szerkesztés]A Rockefeller Egyetemet 1901-ben alapították The Rockefeller Institute for Medical Research (Rockefeller Orvostudományi Kutatóintézet) néven, ma is sokan Rockefeller Intézetnek hívják. Az alapító John D. Rockefeller, aki a Chicagói Egyetemet (University of Chicago) is alapította 1889-ben. 1901-ben John D. Rockeller Jr, John D. Rockefeller fia vette át kezdeményezést.[1][2] )[1]
Nagy presztízsű intézet, Amerika első orvosbiológiai intézete, nem sokkal a francia Pasteur Intézet (1888), és a német Robert Koch Intézet (1891) után alakult. Az 1913-ban létrejött Rockefeller Alapítvány humanitárius szervezet, mely az egyetemtől függetlenül működik, de szoros kapcsolatot tart fenn vele.[3])
1965-ben a Rockefeller Intézet nevét Rockefeller Egyetemre változtatták.[2] Az Intézet első hat évtizedében az orvosbiológiai alapkutatásokra és alkalmazott kutatásokra fókuszált. 1910-ben megalakult a Rockefeller Kórház, mely Amerika első klinikai kutatóhelye lett.[4] A 40-es évektől a víruskutatás, és a bakterológia is az Intézet működési területéhez tartozik. A Rockefeller család ma is kapcsolatot tart az egyetemmel, David Rockefeller a tiszteletbeli elnök.
Főbb kutatási eredmények
[szerkesztés]A Rockefeller kutatói különítették el először a szifilisz kórokozóját,[5] és ők mutatták ki, hogy a vírusok rákkeltő hatásúak lehetnek.[6][7]
Nevükhöz fűződik az első antibiotikum fejlesztése, az influenzavírus B izolálása, DNS-kutatás, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a sejtbiológia fejlődéséhez. ,[8][9][10][11]
Elkészítették a AIDS-koktélt, mely az AIDS-fertőzöttek gyógyulását segíti.
Kifejlesztették a metadont, melynek a heroinfüggőség kezelésében van szerepe, azonosították a leptin hormont, mely az étvágyat szabályozza.[12]
Kutatási területek
[szerkesztés]- Biokémia, strukturális biológia, kémia
- Molekuláris sejtbiológia
- Orvosi tudományok, genetika
- Immunológia, víruskutatás, mikrobiológia
- Fizika és matematikai biológia
- Neurológiai tudományok
Egyetemi közösség
[szerkesztés]- 72 laboratórium vezető
- 190 kutató
- 360 posztdoktori hallgató
- 1000 személyzet
- 150 ph.D hallgató
- 50 M.D.-Ph.D hallgató
- 890 öregdiák
Az egyetem Nobel-díjasai
[szerkesztés]- 2020 Charles M. Rice (orvosi)
- 2020 Emmanuelle Charpentier (kémiai)
- 2017 Michael Warren Young (orvosi)
- 2016 Ószumi Josinori (orvosi)
- 2011 Bruce Beutler (orvosi)
- 2011 Ralph Steinman (orvosi)
- 2003 Roderick MacKinnon (kémiai)
- 2001 Paul Nurse (orvosi)
- 2000 Paul Greengard (orvosi)
- 1999 Günter Blobel (orvosi)
- 1984 Robert Bruce Merrifield (kémiai)
- 1981 Torsten Wiesel (orvosi)
- 1975 David Baltimore (orvosi)
- 1974 Albert Claude (orvosi)
- 1974 Christian de Duve (orvosi)
- 1974 George Emil Palade (orvosi)
- 1972 Stanford Moore (kémiai)
- 1972 William H. Stein (kémiai)
- 1972 Gerald M. Edelman (orvosi)
- 1967 H. Keffer Hartline (orvosi)
- 1966 Francis Peyton Rous (orvosi)
- 1958 Joshua Lederberg (orvosi)
- 1958 Edward Lawrie Tatum (orvosi)
- 1953 Fritz Albert Lipmann (orvosi)
- 1946 John Howard Northrop (kémiai)
- 1946 Wendell M. Stanley (kémiai)
- 1944 Herbert Spencer Gasser (orvosi)
- 1930 Karl Landsteiner (orvosi)
- 1912 Alexis Carrel (orvosi)
Irodalom
[szerkesztés]- Hanson, Elizabeth: The Rockefeller University Achievements: A Century of Science for the Benefit of Humankind, 1901-2001. (hely nélkül): New York: The Rockefeller University Press, 2000). 2000.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rockefeller University című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Chernow R. Titan: The Life of John D Rockefeller Sr (New York: Vintage Books, 2004), pp 471–2.
- ↑ a b Swingle AM. "The Rockefeller chronicle" Archiválva 2012. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hopkins Medical News. Fall 2002.
- ↑ Hannaway C. Biomedicine in the Twentieth Century: Practices, Policies, and Politics (Amsterdam: IOS Press, 2008), p 230, note 46.
- ↑ "Herbert S Gasser—biography". Nobelprize.org. 6 Sep 2011 (Web-access date).
- ↑ Yoshida H (2009). „Seroimmunological studies by Dr Hideyo Noguchi: Introduction and illustration of his seroimmunological research, with a connection to recent seroimmunology”. Rinsho Byori. 2009 Dec;57(12):1200–8'. PMID 20077823.
- ↑ Van Epps HL (2005). „Peyton Rous: Father of the tumor virus”. J Exp Med. 201 (3), 320. o. DOI:10.1084/jem.2013fta. PMID 15756727. PMC 2213042.
- ↑ (2005) „Thomas Rivers and the EAE model”. J Exp Med. 202, 4. o. DOI:10.1084/jem.2021fta.
- ↑ "Thomas Francis Jr". Encyclopædia Britannica. 18 Feb 2011 (Web-access date).
- ↑ (2003) „Discovering genes are made of DNA”. Nature. 421 (6921), 406. o. DOI:10.1038/nature01398. PMID 12540908.
- ↑ "Wendell Meredith Stanley". Encyclopædia Britannica. 18 Feb 2011 (Web-access date).
- ↑ (1999) „An award for cell biology”. J Cell Biol. 147 (5), 2 p following table of contents. o. DOI:10.1083/jcb.147.5.1-a. PMID 10627187. PMC 2169337.
- ↑ "Jeffrey Friedman, discoverer of leptin, receives Gairdner, Passano awards" Archiválva 2010. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Medical News Today. 14 Apr 2005.