Rozsfalva
| Rozsfalva (Rochovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1318 | ||
| Polgármester | Stanislav Levrinc | ||
| Irányítószám | 049 36 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 324 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 371 m | ||
| Terület | 8,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′48.700000°N 20.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 20° 18′48.700000°N 20.300000°E | |||
| Rozsfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rozsfalva (1899-ig Rochfalva, szlovákul: Rochovce, németül: Rachensdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rozsnyótól 28 km-re, nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. század végén keletkezett. 1318-ban „Rezemch” néven említik először. 1320-ban „Rohfolua”, 1469-ben „Felsewrohfalwa”, 1498-ban „Also Rosalwa”, 1556-ban „Rohowcz”, 1563-ban „Rochowetz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Neve a régi roh színnévből származó Roh személynévből származik. A csetneki Bebek család birtokolta. 1427-ben 30 adózó portája volt. A 15. században még két részből állt település a 16. század közepén egyesült. 1570-ben a török pusztította el, ezután a krasznahorkai váruradalom részévé vált. Lakói bányászok voltak, később főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Az 1709-ben kezdődő pestisjárványnak 180 lakos esett áldozatul. 1773-ban 50 jobbágy és 16 zsellércsalád élt itt. 1774-től papírgyár működött a községben.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rochfalva, Rochowcze, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez északra 1 1/2 órányira: 39 k., 557 ev. lak. Határa szük és sovány; juhot meglehetősen tart; papiros-malma is van. F. u. gr. Andrásy s többen. Ut. p. Rosnyó.”[2]
1828-ban 72 háza és 596 lakosa volt. Vasércbányája a 19. század első felében nyílott.
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Rochfalva, csetnekvölgyi tót kisközség, 64 házzal és 499 ág. h. ev. lakossal. A Rokfalussy család ősi fészke. 1346-ban Rohfalva, majd Rowfalwa néven, s azután Felső és Alsó jelzővel mint két község szerepel. 1427-ben a Csetnekiek voltak a birtokosai, később azután a Szathmáry és a gróf Andrássy család. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. A mult század elején, a mikor Rochovcze tót neve is felmerül, papirmalom volt a községben. Vasérczbányája is volt, most pedig Janovitz Gyulának van itt papiranyag gyára. A község határában ásványvíz-forrás van, melynek vizét azonban nem használják. A községnek van vasúti megállóhelye; postája és távírója pedig Ochtina.”[3]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 450-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 322 lakosából 270 szlovák, 26 cigány és 18 magyar.
2011-ben 338 lakosából 313 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1785-ben épült, tornya 1922-ben készült. Berendezése 18. századi barokk.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
|  | |
