Roboz István

Roboz István
Született	1826. október 22. Kötcse
Elhunyt	1916. április 11. (89 évesen) Kaposvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	királyi tanácsos, szerkesztő, megyebizottsági tag, tisztifőügyész, újságíró, költő, lapszerkesztő
Sírhelye	Keleti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Roboz István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Roboz István (Kötcse, Somogy vármegye, 1826. október 22. – Kaposvár, 1916. április 11.) királyi tanácsos és szerkesztő, megyebizottsági tag, tisztifőügyész, újságíró, költő, lapszerkesztő. Bernáth Aurél grafikus és festőművész nagyapja.

Roboz István - Rippl-Rónai József rajza

Élete

Iskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte, ahol Petőfi Sándor és Jókai Mór tanulótársa volt. 1848-ban végezte el jogi tanulmányait.

1848-49-ben Somogyban Noszlopy Gáspár kormánybiztosnak volt titkára. Ekkor írta Ádándon, Csapody Pál kastélyában a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című verset, melyet francia, angol, olasz, német és lengyel nyelvre is lefordítottak.

1856-ban a kaposvári törvényszéknél vizsgáló bíró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett. 1866. március 6-án alapította a Somogy című politikai hetilapot, melynek szerkesztője is volt. (Ekkor a dunántúli vármegyékben csak egyetlen lap létezett, méghozzá Nagykanizsán, az egész ország területén pedig csak 3 politikai napi és öt vidéki hetilap.) Az irodalomban és a közügyekben tanúsított működéséért 1879-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, 1887-ben pedig a királyi tanácsossággal tüntették ki, midőn Kaposvár közönsége írói munkásságának 40 éves évfordulóját ünnepelte meg. A vidéki hírlapírók kongresszusát ő kezdeményezte. A Somogy vármegyei Berzsenyi irodalmi társaság elnöke volt.

Felesége, Balassa Jusztina 1912. július 27-én, életének 76-ik, házasságának 56-ik évében hunyt el. A férj négy évvel élte túl: 1916. április 11-én reggel 3 órakor halt meg, két napra rá temették el a kaposvári Keleti temetőben a református egyház szertartása szerint.

Álneve: Labora.

Írásai

Költeményei, levelei, elbeszélései, rajzai és egyéb cikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg:

Hazánk (1847), Életképek (1848. II. költ.); Hölgyfutár (1850. költemények, 1851. Balatonvidéki levelek, Fekete könyvemből, Egy pár nap Pécsett, Vidéki élet, Pécsi tükördarabok, Egy agg leány párbaja, A fekete szem teremtése, Mégis vannak Rómeók és Juliák, Egy őrült színész, 1852. Balatonvidéki levelek, Költészet a Sióban, Tükördarabok naplómból, Az enyingi park, Tihany, Füredi viszhangok, Örvények, ered. beszély, Az év utolsó napján és költemények, rajzok, 205 sz. Bécsi levél, 1853. Uj évi mozaik, A solothurni rózsaszál, La Chouette, Phantomok, 103. ujdonság Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Egy pár nap Füreden, Garay hamvainak, A virágok teremtése, Garay hamvainak, Füredi daguerreotyp sat. 1854. 143-172. sz. Simon kapitány, regény Féval után ford., 1856-57. Egy honleány emlékek, Balaton-Füred, Tükördarabok Somogyból, Babérlevelek Somogyból, Balaton-Füredi levelek, 1858-59. Csiga-telegraf Somogyból, Kazay Lajos hamvainak, Kaposvári élet, 140. Kaposvárról Ágairól, Kisfaludy S. szobra, 1860. Balaton-fölvidékről levelek, Széchenyi fölött, Még egy rajz a Berzsenyi ünnepről, Balaton-Füred, 1861. Somogyból, 1862. Záborszky Alajos hamvainak, Kaposvár, 1863. II. Egy porladó szív levelei); Romemlékek (Pest, 1851. költ.); Pesti Napló (1850. 170. sz. A pest-kanizsai vasutvonal ügyében, 1851. 280-291. Egy talált napló töredékei, 1855. 124. sz. Hangok Somogyból, 1864. 152. stb. sz., 1864. 156. sz. Balaton-Füredi levelek, 234-236., 239. sz. A kaposvári gymnasium felavatása); Szikszói Enyh-lapok (1853. költ.); Divatcsarnok (1853. Tájképi vázlatok: A Balaton csatája, 1860. költ.); Magyar Sajtó (1855. 12. sat. sz., Somogyi levelek, 1857. 176. Időszaki levelek Somogyból); Családi Lapok (1856. Fohász az élet tengerén, Balaton szerelme, rege, Csobánczon, Mi atyánk! és költ., 1857. költemények); Győri Közlöny (1857-60. költemények, 1862. és a többi évfolyam: Somogyból); Vasárnapi Ujság (1864.); Hazánk és a Külföld (1865. Balaton-Füred, A balaton-füredi szinkör); Fővárosi Lapok (1865. 1867. Balatonfüredi élet, 1878. Balaton-Füredről, 1879. Kisfaludy Atala); Gazdasági Lapok (1870. Somogyból, 1871. Hogy áll Somogymegye gazdászati tekintetben?); Földmívelési Érdekeink (1871. Levél a szerkesztőhöz: Kaposvár, Magyarország földje és koldusai); Pesti Hirlap (1882. 68-69. Vidéki lapszerkesztők, genre, 1883. 204., 208. sz. A magyar tenger mellékéről, 1884. 191. sat. Balaton-Füred, 1885. 168. A társadalom ezer keze, 201. B.-Füredi levelek, 1886. 210. Hogyan nyaral Jókai Mór Balaton-Füreden, 1887. 187. sz. Fürdői élet: Balaton-Füred); Budapesti Hirlap (1885. 197. sz. Jókai villája Balaton-Füreden); Nemzet (1887. 120. szám Jókai Mór és Zichy Antal); Somogy (1897. 11. sz. Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim, átvette a P. Napló 73. sz., 1398. 8. és köv. sz. Emlékeimből: 1848-49.).

Munkái

• Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött. Kaposvár, 1849 (más nyomdákban és hirlapokban is utánnyomatott)
• Pécsi sugárszálak. Írta s e haza lelkes hölgyeinek ajánlja. Pécs, 1852 (költemények)
• A Balaton szerelme. Rege, Pest, 1856
• Daguerreotype, vagy azon nevezetességek arczképcsarnoka, kik nem pártolják az irodalmat. Uo. 1863 (két kiadás, ism. Hölgyfutár II. 51. sz.)
• Egy porladó szív levelei. Nagy-Kanizsa, 1864 (ism. Hölgyfutár I. 41. sz.)
• Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866
• A billikomból. Nagy-Kanizsa, 1878 (két kiadás)
• A tükörből. Kaposvár, 1880

Szerkesztette a Kaposvári Képes Naptárt 1863-66-ra és a Somogyi Képes Naptárt 1863-66-ra; a Beszédeket, melyek a kaposvári gymnasium felavatási ünnepélyén mondattak. (Kaposvár, 1866); még a Somogyon kívül a Zala-Somogyi Közlönyt 1862. július 1-től 1865-ig, a Zalát 1874. július 1-től Nagykanizsán és a Somogy vármegye Hivatalos Lapját Kaposvárt.

Emlékezete

Kaposvár Kisgát városrészében utcát neveztek el róla, a Dózsa György utca 16. számú ház falán pedig, ahol 1892-től haláláig lakott, 1986-ban emléktáblát avattak emlékére.

Az ibafai fapipa

Roboz István barátja volt az a Hangai Nándor, aki 1864 és 1905 között Ibafa plébánosa volt, és nagyon szeretett pipázni. Úgy tartják, ő adta az ötletet Roboznak az ismert nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”. A falu volt plébánosa, Horváth J. Gyula szerint azonban ez csak legenda, a mondóka szájhagyomány útján régebb óta terjedt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Saját és neje gyászjelentése

További információk

• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
• Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
• Puskás Béla: Temetők üzenete. [Kaposvár, Szerző], 2001
• Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
• Laczkó András: Két pályakép. Sárközy István és Roboz István; Közgyűlés, Kaposvár, 2011 (Örökség)