Ugrás a tartalomhoz

Pápai Református Kollégium

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a pápai intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Református kollégium (egyértelműsítő lap).
Pápai Református Kollégium
Alapítva1531
HelyMagyarország, Pápa
MottóIstennek, hazának, tudománynak
Típus
  • oktatási szervezet
  • egyházi iskola
Elhelyezkedése
Pápai Református Kollégium (Pápa)
Pápai Református Kollégium
Pápai Református Kollégium
Pozíció Pápa térképén
é. sz. 47° 19′ 39″, k. h. 17° 28′ 06″47.327600°N 17.468300°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 39″, k. h. 17° 28′ 06″47.327600°N 17.468300°E
Térkép
A Pápai Református Kollégium weboldala

A Pápai Református Kollégium 1531-ben alapított, majd 500 éves múltra visszatekintő tanintézmény Pápán. Sok neves személy mellett „pápai diákként” itt tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór, Eötvös Károly, a 20. században Csoóri Sándor és Nagy László költők, Lőrincze Lajos nyelvész. A református egyház 1804-ben emelte a debreceni és sárospataki református iskolákkal egyenlő kollégiumi rangra.

Jelenlegi négy önállóan gazdálkodó része a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma (közkeletű nevén a Refi), a Pápai Református Teológiai Akadémia, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola. A kollégium feladatának tekinti, hogy tanulóit keresztyén szellemben, Isten és a haza szeretetére, hűségére nevelje. Ezt tükrözi a gimnázium jelmondata is: „Istennek, hazának, tudománynak”.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: a Pápai Református Kollégium története

A reformáció gyors terjedése nyomán országszerte protestáns iskolák jöttek létre már a 16. század harmincas éveiben. A pápai kollégiumot 1531-ben alapították, illetve egy már korábban létező egyházi iskola folytatta a működését az új tanok szellemében. Kezdetben Luther tanítását vették át, de a század végén az iskola már egyértelműen kálvinista elveket követett. Mint a középkori iskolák általában, a pápai kollégium is – az elemi oktatáson túl – egyházi értelmiséget, papokat nevelt, ennek megfelelően hamar kiépült a főiskolai szintű teológiai képzés.

A kollégium működését a Habsburg-kormányzat ellenreformációs törekvései akasztották meg. A várost birtokló Esterházy család a 17. század közepétől kezdve fokozatosan igyekezett megnyirbálni a protestánsok jogait és felszámolni az iskola anyagi alapjait. A rekatolizáció hívei 1752-ben értek célt: a református egyházat száműzték Pápáról, a következő harminc évben a kollégium a közeli Adásztevelen folytatta működését, meglehetősen szűk lehetőségek között. A visszatérésre 1783-ban, II. József türelmi rendelete után nyílt lehetőség, az iskola Mándi Márton István vezetése alatt újra az ország egyik legjelentősebb főiskolájává vált.

A kollégium fénykorát két jeles tanár, Tarczy Lajos és Bocsor István neve fémjelzi. A reformkorban a teológia mellett már nagy szerepet kapott a világi tárgyak oktatása: a 19. században Pápán természettudományi, filozófiai, bölcsészeti és jogi kar, a század végén tanítóképző is működött. 1939-ben kereskedelmi iskolát is indítottak.

A kommunista kormány 1948 és 1952 között több lépésben államosította a kollégiumot, tanárai jó részét más középiskolákba széthelyezték, nyugdíjazták, a kollégium egyházi-hazafias szellemiségét megszüntették, és – a korszak többi iskolájához hasonlóan – „szocialista szellemű” állami iskolát alakítottak ki helyén. Az egyes tagintézmények – a teológia kivételével – állami tulajdonban tovább működtek: a gimnázium jogutódja a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, a kereskedelmi iskoláé a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium, a Nőnevelő pedig az Állami Tanítóképző Intézetben folytatta munkáját (megszűnt 1959-ben).[1]

A rendszerváltozáskor, 1990-ben, a kárpótlási törvény és az egyházi ingatlanok visszaadása keretében a református egyház több lépésben visszakapta az iskolaépületet, és újraalapította a Református gimnáziumot: előbb 1991-ben az épületben működő Petőfi gimnázium évfolyamainak 5-ről 3-ra csökkentésével néhány tantermet kapott vissza az egyház. A következő 4 év a visszaszorítását megélő, jövőjéért aggódó Petőfi gimnázium és a formálódó új, református iskola vezetése közötti feszültségben telt, amit végül az önkormányzat új épület építésével, és a Petőfi gimnázium átköltöztetésével oldott meg.[2] Így 1994-re került vissza a teljes épület a Református Kollégium tulajdonába. 1998-ban a teológia is újraindult, egy évvel később pedig egy új intézményt is alapítottak, a Tánc-Lánc Művészeti Alapiskolát. Ma a kollégium ismét növekvő tekintélynek örvend.

Felépítése, létszámadatok

[szerkesztés]

A kollégium fenntartója a Dunántúli Református Egyházkerület. Négy intézménye önálló jogi személy, amelyek a kollégium keretében is megőrzik szervezeti és működési önállóságukat.[3]

A kollégium legnagyobb egysége ma a Március 15. tér 9. szám alatt található gimnázium, négy- és hatosztályos tagozatán 2006-ban összesen 520 diák tanult 61 tanár felügyelete alatt[4] Igazgatója Baráth Julianna református lekipásztor. A gimnázium internátussal , illetve Balatonszepezden egy nyári táborral rendelkezik. 2005 óta Tatán is működik egy kihelyezett tagozata dr. Kálmán Attila, néhai igazgató alapított és vezette egészen haláláig.

A Március 15. tér 13-14. szám alatt, a régi Nőnevelő Intézet épületében működő teológián 6 tanár tanít, 2006-ban 49 hallgató járt ide. Vezetője az 1998-as újraindulás óta dr. Vladár Gábor dékán.

A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola igazgatója Müller Anita. 6 tanára nemcsak Pápán, hanem több környékbeli faluban is tanít néptáncot. 2010-ben Müller Anita igazgató a továbbtanulás érdekében tevékenyen segíti és irányítja a gimnázium művészeti szakközépiskolává válását.

A Tudományos Gyűjtemények a főiskolai könyvtárat, az egyházkerületi levéltárat és a pápai egyháztörténeti múzeumot foglalja magában. Ez a kollégium egyetlen intézménye, ami a pártállami rendszerben is folyamatosan – bár szűk keretek között – működhetett. Igazgatója 1993-tól Köntös László.

Jelképei és jelmondatai

[szerkesztés]

Az eperfa

[szerkesztés]
Az eperfás jelvény a gimnázium falán

Az eperfa a kollégium legfontosabb jelképe; általában egy kör közepén ábrázolják az alapítás évszáma (1531) mellett, de előfordul címerpajzson is. A kollégiumnak 1752-ben el kellett hagynia Pápát és 1783-ig, a türelmi rendelet életbe lépéséig Adásztevelen működött. A hagyomány úgy tartja, hogy a sok diák kezdetben nem fért el a teveli iskola kis épületében, így a tanítás egy terebélyes eperfa alatt folyt.

A teveli korszak mementójaként 2000-ben az iskola diákjai és tanárai a Pápa és Adásztevel közötti útra ezer eperfa-csemeték akartak ültetni, de a tervet balesetveszélyessége miatt elvetették.[5] Ehelyett 2003-ban, a hazatérés 220. évfordulóján ültettek egy eperfát az adászteveli templom előtt.[6]

A Tánc-Lánc Művészeti Alapiskola jelvénye

[szerkesztés]
A Tánc-Lánc Alapiskola jelvénye

A Tánc-Lánc a kollégium eperfás jelvénye mellett egy saját jelvényt is használ, amelyben az eperfa lombkoronája helyén Nagy-Magyarország alakja látható, mellette kétoldalt pedig egy-egy népi hímzéseket idéző madárfigura, ezzel utalva arra, hogy az iskola nemcsak a mai Magyarország, hanem a teljes magyar nyelvterület, illetve a teljes Kárpát-medence népművészetével meg kívánja ismertetni tanulóit.

Istennek, hazának, tudománynak

[szerkesztés]
A felirat 1994 óta újra a helyén

A hagyomány szerint egyszer megkérdezték Jókai Mórt, a kollégium öregdiákját, hogy mire való az iskola. Azt válaszolta: „hogy Istennek, hazának, tudománynak neveljen”. A jelmondat kifejezi az iskola vallásos és hazafias nevelésre való törekvését.

Nem tudjuk biztosan, hogy az iskola mikortól tekintette ezt jelmondatának, de 1895-ben, tehát még Jókai életében kiírták nagy betűkkel a kollégium új (mai) főépületének homlokzatára.[7] Amikor 1952-ben államosították a kollégiumot, a feliratot leverték. Állítólag a fél város kint állt az iskola előtti téren és többen hangosan zokogtak. 1994-ben, amikor az egyház a teljes épületet visszakapta, újra kiírták a jelmondatot, de ez már jóval kisebb visszhangot kapott, köszönhetően a negyven évnyi egyházellenes politika hatásának.[8]

Szabadon tenyészik

[szerkesztés]
A jelmondat a gimnázium főbejárata felett

A kollégium régebbi jelmondata, ez áll a reformáció korából fennmaradt pecséteken az eperfa alatt. Az iskola alkotó jellegére utal, arra, hogy diákjait segíti egyéni képességeik kibontakoztatásában. Ma ez a jelmondat olvasható a gimnázium főbejárata felett.

A kollégium pecsétje 1819-ből

Pro bono publico

[szerkesztés]

A 18. század elején használt latin nyelvű jelmondat, jelentése: a közjóért. Az adászteveli száműzetésből való visszatérés után helyezték el ezt a feliratot az 1793-ban felépített új épület (a mai ókollégium, illetve lányinternátus) második emeletének mennyezetén.[9]

Híres tanárai

[szerkesztés]

Az intézményben a következő neves teológusok tanítottak:[10]

Híres diákjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Éhártné Varga Zsuzsanna: A Pápai Állami Tanítóképző Intézet emlékezete. [2007. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 30.)
  2. ↑ Történet. www.petofi-papa.sulinet.hu. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  3. ↑ A kollégium szervezeti és működési szabályzata
  4. ↑ A gimnázium honlapja.
  5. ↑ Lukács László: Szedreskerti történet. [2007. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 25.)
  6. ↑ A gimnázium honlapja
  7. ↑ H. Szabó Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században
  8. ↑ Interjú dr. Kálmán Attila igazgatóval
  9. ↑ Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében (1520-tól napjainkig)
  10. ↑ Zoványi, i. m. [1] Archiválva 2020. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pápai_Református_Kollégium&oldid=27663353”