Riza Abbászi
| Riza Abbászi | |
 | |
| Riza Abbászi posztumusz portréja, melyet egyik követője, Mu'in készített (1673) | |
| Született | 1565 Meshed vagy Kashan |
| Meghalt | 1635 Iszfahán |
| Nemzetisége | perzsa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Riza Abbászi témájú médiaállományokat. | |
Riza Abbászi avagy Reza Abbászi (Mashad?, kb. 1565 – Iszfahán, 1635) perzsa miniatúraművész, festő és kalligráfus, a 16–17. századi iszlám filozófiai iskola (iszfaháni iskola) híve.
Életpályája
[szerkesztés]Születési helye Kásán vagy Mashad, ez utóbbi helységben atyja miniatűr művész volt. Riza Abbászi atyja műhelyében tanulta meg a miniatúrafestést. Ibrahim Mirza (1540–1577) herceg, a perzsa miniatűr-művészet mecénásának meggyilkolása után az eredeti miniatűr-festészet hanyatlásnak indult. Az újabb könyveket kevesebb miniatűrrel díszítették vagy a régi kötetek miniatúráit használták fel újra. Erősen megcsappant a művészek száma. 1601-ből való Riza Abbászi első ismert rajza, mely a Boszporusznál épült Topkapi palotát ábrázolja, feltételezhető, hogy atyja műhelyében készült, s lehet hogy maga az alkotás is az atyáé. Ma az Orosz Múzeumban őrzik Szentpétervárott. Huszrau király és Sírín hercegnő romantikus szerelmi történetéhez készített 19 miniatűr már teljes bizonyossággal Riza Abbászi alkotása (1631–1632).
Magángyűjtők számára albumokat készített, ez már a 15. századtól divatban volt. Legtöbbször magát a megrendelőt festette le, nagy szerepet kapott a portré-festésben a ruha anyagának, szabásának, mintázatának[1] ábrázolása, s a figura mozdulata, kecsessége, tekintélye, méltósága, cselekvése (olvasás, kupa odanyújtása valakinek stb.) Festői korszakának korai szakaszában gazdagabb színvilággal dolgozott, későbbi műveiben kevesebb színt használt. A háttér leggyakrabban a perzsa kultúrában hagyományos növényi és kalligrafikus díszítést tartalmazza. Madarakat is rajzolt.
1510-től hivatalt vállalt a bíróságon, mert nem lehetett a miniatűr-festészetből megélni, de a festést nem hagyta abba. Egyik kutatója, Sheila Canby 1996-os monográfiájában 128 miniatúrát és rajzot tulajdonít biztosan Riza alkotásának, s még felsorol 106-ot, amelyek bizonytalanok, azokból már talán csak 21 tulajdonítható Riza művének. (Nem könnyű megállapítani, hiszen a festők ebben az időben nem gyakran szignálták műveiket, s számos diák vagy követő utánozta mestereit).
Riza munkái megtalálhatók Teheránban a Riza Abbászi Múzeumban[2] és a könyvtárban, a Topkapi palotában Isztambulban. S számos nyugati múzeumban, például a Smithsonian Freer Gallery of Art Riza és diákjai miniatúráinak rajzaiból őriz egy albumot.[3] A British Museum, a Louvre és a Metropolitan Művészeti Múzeum is őriz tőle miniatúrákat.
Galéria
[szerkesztés]-
Fekvő akt (1590 körül) -
Saki felszolgálása (1609) -
Muhammad-Beik herceg (1620 körül) -
Edény bemutatása -
Madár (1634)
Irodalom
[szerkesztés]- Barbara Brend: Islamic art (Harvard University Press, 1992) ISBN 0-674-46866-X
- Sheila R. Canby (szerk.): Shah Abbas; The Remaking of Iran (British Museum Press, 2009) ISBN 978-0-7141-2452-0
- Sheila R. Canby: Rebellious Reformer: The Drawings and Paintings of Riza Yi-Abbasi of Isfahan (Tauris IB, 1996)
- Basil Gray: Persian Painting (Ernest Benn, London, 1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Emberek, növények, állatok alkották a selyem, bársony ruhák finoman stilizált mintázatát, ebben Riza Abbászi működésének is szerepe volt Archiválva 2013. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Reza Abbasi Múzeum, Irán Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Riza Abbasi Archiválva 2007. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reza Abbasi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
