Reich Irma
| Reich Irma | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Marie Magdaléna Dorota Mathilda Reichová |
| Született | 1859. március 14.[1][2][3] Křivoklát[4][1][2][3] |
| Elhunyt | 1930. június 5. (71 évesen)[1][2][3] Prága[1][2][3] |
| Házastársa | Keszler József |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | szoprán |
| Tevékenység | opera-énekesnő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reich Irma témájú médiaállományokat. | |
Reich Irma (eredeti nevén Marie Magdaléna Dorota Mathilda Reichová, asszonynevén Keszler Mária) (Pürglitz, Rakovníki járás, 1859. március 14.[5] – Prága, 1930. július 5.) cseh opera-énekesnő (szoprán). A budapesti Operaháznak megnyitásától négy éven át egyik vezető drámai szopránja volt.
Élete
[szerkesztés]
Csehország zömmel németek lakta vidékéről származik. Édesapja hercegi főerdész volt. Marie Reichová zenei tehetsége már gyermekként megnyilvánult. Tizenöt évesen, egy vasúti híd felavatásán énekelt először nyilvánosan, ennek hatására beszélte rá a jelenlévő Václav Štulc (1814–1887) vyšehradi prépost szüleit, hogy taníttassák Prágában énekelni. A cseh fővárosba küldték, ahol 1879-ben fejezte be énektanulmányait František Pivoda (1824–1898) iskolájában. Vizsgáján Sentát énekelte Wagner Bolygó hollandijának koncertszerű előadásán.
Első szerződése a teplitzi német színházhoz kötötte. Második évadját már a prágai Ideiglenes Színházban (Prozatímní divadlo) kezdte, innen került az új Nemzeti Színházba, melynek a nyitóelőadásán, Bedřich Smetana Libuše című operájának ősbemutatóján is közreműködött 1881. június 11-én. A következő évben nagy sikerrel vendégszerepelt Varsóban és Pilsenben. A cseh Nemzeti Színháztól kapott szabadság idején Olaszországba utazott, ahol számos ajánlatot kapott, de ezeket nem fogadta el. Visszatérőben megállt Budapesten, és még a Nemzeti Színház színpadán volt első magyarországi fellépte. Prágában megromlott a viszonya az ottani társulat tagjaival, ezért újra a magyar fővárosba jött, és 1884-ben már állandó szerződést kapott az újonnan megnyílt Magyar Királyi Operaházba. Az intézmény sokat foglalkoztatott drámai szopránja volt. 1886-ban Párizsba utazott, s Salvatore Marchesinél képezte tovább magát az olasz repertoárban. Budapestre visszatérve feleségül ment Keszler József kritikushoz, franciatanárhoz. 1888-ban megszűnt operai tagsága, de Prágába még 1893 végéig visszajárt vendégszerepelni. Férje 1927-ben meghalt, s ekkor visszatelepült a cseh fővárosba.
Szerepei
[szerkesztés]
- Karel Bendl: Karel Škréta — Graziella
- Georges Bizet: Carmen — címszerep
- Antonín Dvořák: Dimitrij — Kszenyija Boriszovna
- Erkel Ferenc: István király – Crescimira
- Goldmark Károly: Sába királynője – Szulamit
- Charles Gounod: Faust — Margit
- Charles Gounod: Romeo és Júlia – Júlia
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották — Valentine
- Giacomo Meyerbeer: Ördög Róbert – Alice
- Giacomo Meyerbeer: A próféta – Berta
- Mihalovich Ödön: Hagbarth és Signe – Signe
- Stanisław Moniuszko: Halka — címszerep
- Otto Nicolai: A windsori víg nők — Reichné
- Karel Šebor: A huszita menyasszony — Růžena
- Bedřich Smetana: Libuše — Krasava
- Smetana: A két özvegy — Karolina
- Smetana: Az ördög fala — Hedvika
- Ambroise Thomas: Mignon — címszerep
- Giuseppe Verdi: Ernani — Elvira
- Giuseppe Verdi La Traviata — Violetta Valéry
- Richard Wagner: Lohengrin — Brabanti Elza
Könyve
[szerkesztés]- Mein Kind, wär’ ich König (önéletrajz, 1880)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c d Česká divadelní encyklopedie. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
- ↑ a b c d Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
- ↑ cseh Wikipédia (cseh nyelven)
- ↑ Születési anyakönyvi bejegyzése. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 6.)
Források
[szerkesztés]- FDb.cz
- A Prágai Nemzeti Színház adattárában
- Středočeská vědecká knihovna v Kladně
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
