Keszler József
| Keszler József | |
.jpg) | |
| Keszler József | |
| Született | 1846. szeptember 4. Pásztó |
| Elhunyt | 1927. szeptember 18. (81 évesen) Budapest VI. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Reich Irma |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 11. sor, 9. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keszler József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keszler József (Pásztó, 1846. szeptember 4.[1] – Budapest, Terézváros, 1927. szeptember 18.)[2][3] újságíró, műkritikus; korának egyik legtekintélyesebb színikritikusa volt. Reich Irma opera-énekesnő férje.
Életútja
[szerkesztés]Keszler Ignác (1819–1902)[4][5] kereskedő és Etschedi Polli fia. A gimnáziumot Gyöngyösön, majd a pesti piaristáknál, jogi tanulmányait szintén Pesten végezte, utána újságíró lett. A Pester Lloydba, a Magyarország és a Nagyvilág című hetilapba, a Nemzeti Hírlapba, a Borsszem Jankóba dolgozott. Miután másfél évig Párizsban irodalmi, történelmi és filozófiai tanulmányokat folytatott, 1876-ban Trefort Ágoston közoktatási miniszter három évre újra Párizsba küldte, hogy folytassa tanulmányait, azután itthon francia tanárokat neveljen. Párizsi tartózkodása alatt irodalmi, színházi és képzőművészeti tárcacikkeket írt több lapnak, így a Reformnak, A Honnak, a Pester Lloydnak és a Fővárosi Lapoknak, ezek nagyobb részt Du Chaudron álnév alatt jelentek meg. Hazatérése után az Országos Tanárképző Intézethez a francia nyelv és irodalom tanárává nevezték ki. Mint újságíró előbb az Ellenőrnek, majd a Nemzetnek volt főmunkatársa 1897. decemberig, amikor az Országos Hírlap belső munkatársa lett. 1903-tól Az Ujságnak volt képzőművészeti és színházi kritikusa. Élete végén a betiltott Az Ujságból alakult Újság című napilap felelős szerkesztőjeként működött. A budapesti Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának is tagja volt.
„Hadd jegyezzem fel még, hogy Keszler kritikái, ha így utólag olvassa őket az ember, stílus dolgában nem egészen felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket ő támasztott másoknak az írásaival szemben, de nem bizonyulnak időtállónak egyébként sem, jóslatai pedig - színdarabok sorsát, színészek jövőjét illetőleg - egyáltalán nem váltak be.” – írta róla Csathó Kálmán.[6]
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Reich Irma cseh opera-énekesnő volt, akivel 1896. február 18-án Budapesten kötött házasságot.[7]
Munkái
[szerkesztés]- Három beszéd a felsőházról Thiers-, Royer-Collard- és Guizottól (Ford., kiadta Trefort Ágoston, Budapest, 1883)
- Dante Galeottója. Kép a romantikus történet költészetéből (Budapest, 1890)
- Jellem a művészetben. Kép a francia széptanból (Budapest, 1890).
Szerkesztette a Harmonia zenészeti közlönyt 1883–1884-ben. Álnevei: Bolygó, Lucius Verus, Patatras.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pásztói izraelita hitközség születési akv. 17/1846. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1296/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Gyászjelentése (1927. szeptember 20.) Ujság, 3. évfolyam, 212. szám, 8. oldal
- ↑ Keszler Ignác halotti bejegyzése a pásztói polgári halotti akv. 150/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
- ↑ Keszler Ignác elhunyt (1902. december 30.) Pesti Hírlap, 24. évfolyam, 357. szám, 9. oldal
- ↑ Idézi: Takács István: Keszler József. Színészkönyvtár, 2006. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 23/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 477. o. Online elérés
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
További információk
[szerkesztés]- Gergely István (1927). Keszler József: I.–V. (Nekrológ). Nyugat (19. szám). (Hozzáférés: 2014. április 16.)
- Takács István: Keszler József. Színészkönyvtár, 2006. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- Keszler Józsefről. In: Juhász Gyula: A tékozló fiú. Novellák, emlékek, szatírák. Budapest, 1995. 195-198. o.