Redut (Brassó)
| Redut Kulturális Központ | |
 | |
| Település | Brassó  |
| Cím | str. Apollonia Hirscher 8. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1794 |
| Rekonstrukciók évei | 1892–1894 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| LMI-kód | BV-II-m-B-11410 |
| Elhelyezkedése | |
 Redut
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 22″45.640933°N 25.589519°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 22″45.640933°N 25.589519°E | |
 | |
| Redut Kulturális Központ weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Redut Kulturális Központ témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Redut Kulturális Központ (románul: Centrul Cultural Reduta), korábbi szóhasználattal Vigadó[1] Brassó művelődési háza. Elődje, a „régi Redut” a 18. század végén épült. A 19. század végén a tartószerkezetek kiöregedése miatt lebontották, majd ugyanazon a telken felépítették az „új Redutot”, mely ma is áll. Évi több száz előadást tartanak, több kórus-, tánc-, és színicsoport működik itt, és művészeti oktatásokat (balett, rajz) is szerveznek.
Története
[szerkesztés]A régi Redut
[szerkesztés]Brassó első előadótermét Samuel Abraham indítványozására építették 1794-ben a Halpiac (jelenleg Apollonia Hirscher) utcában, késői barokk és korai rokokó stílusban. Nevét a bécsi Redoute (erőd) színháztól kölcsönözte. Ugyanez a Samuel Abraham alapította meg 1820 körül a Brassói Énekes-Hangszeres Zenei Társulatot.[2]
Orbán Balázs szerint a Redutot főleg a magyar közösség használta, mivel a szászokat nem érdekelte különösebben az előadóművészet. Az első évtizedekben Brassónak nem is volt színtársulata; 1814-ben Johann Gerger alapított egy társulatot, melyet 1817-ben egy magyar csoport váltott fel. 1823-ban magyar társulat tartott előadást, melynek Déryné és Szerdahelyi is tagja volt. A következő évtizedekben a magyar színészet virágzott a városban, míg a kérészéletű német társulatoknak nem sikerült érvényesülniük.[3]
Déryné megerősítette naplójában, hogy a brassói szászokat nem érdekelte a színművészet: „Legelőbbszer az nem tetszett nekem ott, hogy a szászok nem igen pártolták a társaságot, általánfogva a színészetet. Adtak a leghíresebb zeneszerzőktől való nagyszerű operákat. Nem ért semmit. Nem jártak színházba, kivévén néhány vármegye-urakat, tanácsbelieket, azok tudtak magyarul s némely polgárok. Pedig én oly nagy s magas gondolkozással voltam a nemes szász nemzetről [...] Annyi bizonyos, hogy nem igen sokat tartottak a színészetre és a színészekre.”[4]
Orbán Balázsnak egyébként lesújtó véleménye volt a Redutról: „alig nevezhető másnak egy idomtalan nagyocska teremnél. Valóban szégyen a gazdag és nagyságára büszke Brassóra, hogy mindeddig nem tudott egy tisztességes szinházat épiteni”.[3]
A Redut színpadán nem csak előadásokat, hanem koncerteket és bálokat is rendeztek. 1878-ban, a Brassói Filharmónia (Philharmonische Gesellschaft) megalakulásának alkalmából felavatták a Redut koncerttermét. Itt koncertezett többek között Johann Strauss, Johannes Brahms, Joachim József.[5] A színpadon megfordult Mihai Eminescu[2] és Adolf von Sonnenthal is.[6] Az utcát átnevezték Halpiacról Színház utcára (Theatergasse), a Redutra utalva.[7]
Az új Redut
[szerkesztés]1892-ben a tartószerkezetek kiöregedése miatt a régi Redutot lebontották, és 1892–1894-ben a Kronstädter Allgemeine Sparkasse (Brassói Általános Takarékpénztár) támogatásával, Christian Kertsch városi főépítész tervei alapján ugyanazon a helyen építették fel az új művelődési házat. A koncerttermet 1894 november 11-én avatták fel, a Brassói Filharmónia előadásával.[2] A hangversenyeken kívül színielőadásokat és bálokat is rendeztek, itt volt a város első filmszínházainak egyike,[8] és vendéglő is működött egyik teremben. Az épületnek saját villanytelepe is volt, és még a Fekete templomot is innen látták el árammal.[9]
1948-ban államosították, egy ideig a Román Állami Színház használta, majd 1959-ben átnevezték Kultúrpalotának (művelődési ház). 2003-ban visszakapta a Redut nevet. 1997–2004 között felújították és korszerűsítették.[2] A Redutban a magyar dalárdának, tánccsoportnak, szabadegyetemnek is jutott terem, az 1989-es rendszerváltás után pedig itt alakult meg a helyi RMDSZ.[9]
Leírása
[szerkesztés]Az új Redut neobarokk stílusban épült. A Párizsi Operaházat idéző, rokokó elemekkel dúsított homlokzaton Wagner, Schumann, Mozart, Beethoven, Goethe, Schiller, és Shakespeare mellszobrai láthatóak.[2]
Az épület földszintjén egy 90 négyzetméteres előcsarnok van, melyet egy monumentális lépcső köt össze a 64 négyzetméteres emeleti csarnokkal. A fő előadóterem 350 férőhelyes, a színpad területe 88 négyzetméter. Az épület további helyiségei az Arcadia terem (itt általában kiállításokat tartanak), a Kék terem (balett, gimnasztika, modern- és néptánc előadások), a Zeneterem, az Előadóterem, és a Tanácsterem.[2]
A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-B-11410 sorszámon szerepel.[10]
Képek
[szerkesztés]-
A régi Redut -
Az új Redut -
Este
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Balázs 64. o.
- ↑ a b c d e f Aldea 500–502. o.
- ↑ a b Orbán XVIII. Brassó belvárosa: Bazár, szinház és Honterus születés háza.
- ↑ Déryné naplója, II. Budapest: Singer és Wolfner, 257–258. o. (1900)
- ↑ Centrul Cultural Reduta. Consiliul Județean. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
- ↑ Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia, 284. o. (1977)
- ↑ Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 488. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Redut ház. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2019. március 11.)
- ↑ a b Balázs 81–83. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Balázs: Balázs János. Brassó – történelmi városkalauz. Barót: Tortoma (2013). ISBN 978973899509394
- ↑ Orbán: Orbán Balázs. A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
.svg){kind=small}