Opéra Garnier
| Opéra Garnier | |
| Palais Garnier | |
 | |
| Az Opéra homlokzata (2009 májusában) | |
 | |
| Település | Quartier de la Chaussée-d'Antin |
| Cím | place de l'Opéra |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1860–1875 |
| Megnyitás | 1875. január 5. |
| Építési stílus | Neobarokk |
| Építész(ek) | Charles Garnier |
| Építési költség | 36.010.571,04 frank (1875. november 20-i állapot)[1] |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | operaház |
| Tulajdonos | Párizsi Opera |
| Alapadatok | |
| Alaprajz |  |
| Alapterület | 11 000 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Opéra Garnier
Pozíció Párizs térképén
| |
 é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″48.871944°N 2.331667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 19″, k. h. 2° 19′ 54″48.871944°N 2.331667°E | |
 | |
| Opéra Garnier weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Opéra Garnier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A két párizsi operaház közül a korábbi az Opéra Garnier (más néven Palais Garnier). Nevét tervezőjéről, Charler Garnier francia építészről kapta. Méretei hatalmasak: alapterülete 11 000 négyzetméter, 2200 nézőt tud befogadni egyszerre.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Párizs belterületén, a 9. kerületben, az Opéra nevű metróállomás közelében található.
Története
[szerkesztés]A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal – saját bevallása szerint – az ún. „III. Napóleon stílus”-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi opera (1862–1874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyos: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.
Itt játszódik az Operaház fantomja musical illetve az alapjául szolgáló Gaston Leroux regény.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Charles Garnier arcképe (litográfia) -
A főlépcsőház -
A kupola kívülről -
A homlokzat -
A koronázópárkány -
La Poésie, Charles Gumery műve -
La Poésie, François Jouffroy műve -
La Musique instrumentale, Eugène Guillaume műve -
Jean-Baptiste Carpeaux Danse című művének másolata, Paul Belmondo műve -
Jean-Baptiste Carpeaux Danse című művének eredetije, Musée d’Orsay -
Le Drame lyrique, Jean-Joseph Perraud műve -
Mennyezetfreskóját Marc Chagall festette
Irodalom
[szerkesztés]- Gérard Fontaine: Le grand théâtre national de Pékin: Comment réussir un opéra de Charles Garnier à Paul Andrieu. Agnès Viénot Éditions, Paris 2003, ISBN 2-914645-09-0 (franciául)
- Gérard Fontaine: L’Opéra de Charles Garnier. Éditions du patrimoine – Centre des monuments nationaux, Paris 2015, ISBN 978-2-7577-0094-5 (franciául)
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mead 1991, p. 197. E forrás szerint ezen időpont után több munka történt, és az épület egyes részei soha nem készültek el. Az összeg nem tartalmazza a telek megszerzésének és megtisztításának költségeit, amely a Haussmann's Service d'Architecture felelőssége volt, és valószínűleg meghaladta a 15 millió frankot (Mead 1991, 140., 146. o.).
- ↑ http://www.parizsilatnivalok.hu/parizsi-opera.html
