Red Top (rakéta)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Red Top | |
Funkció | Kis hatótávolságú légiharc-rakéta |
Gyártó | Hawker Siddeley Dynamics |
Rendszeresítők | Brit Királyi Légierő Szaúdi Királyi Légierő Kuvaiti Légierő |
Szolgálatba állítás | 1964-1988 |
Hordozó repülőgépek | English Electric Lightning Sea Vixen |
Irányítás | Infravörös önirányítás, Violet Banner típusú keresőfej |
Robbanótöltet | 31 kg repesz-romboló |
Kormányzás | Aerodinamikai |
Gyújtó | Green Garland típusú infravörös közelségi gyújtó |
Méret- és tömegadatok | |
Hossz | 3,32 m |
Szárnyfesztáv | 0,91 m |
Törzsátmérő | 0,23 m |
Indulótömeg | 145 kg |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 3,2 Mach |
Hatótávolság | 12 km |
Fokozatok | |
Első fokozat | |
Típusa | Linnet |
Tüzelőanyaga | szilárd |
Háromnézeti rajz | |
A Red Top rakéta oldalnézete | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Red Top témájú médiaállományokat. |
A Red Top infravörös önirányítású légi közelharc-rakéta volt, a harmadik azok közül, amelyeket az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki és gyártottak külső segítség nélkül. A Firestreak rakéta továbbfejlesztésével hozták létre. Bár nem volt alkalmas szembetámadásra, az elődjénél érzékenyebb infravörös önirányító rendszere képes volt az ellenséges repülőgép hajtóművén kívül a légellenállás miatt felmelegedett részeinek érzékelésére is, azaz nem csak a gép mögül volt indítható. Az English Electric Lightning és a Sea Vixen repülőgépeken állt rendszerben.
Továbbfejlesztése, a Blue Dolphin félaktív lokátoros önirányítású légiharc-rakéta lett volna, de ez nem valósult meg, helyette az AIM–7 Sparrow rakéta továbbfejlesztésével létrehozott Sky Flash-t állították rendszerbe.