Rauss Károly
Rauss Károly | |
Született | Rauss Károly Aladár Ferenc 1905. február 1.[1] Mernye |
Elhunyt | 1976. február 27. (71 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1929, orvostudomány) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Pécsi köztemető[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rauss Károly, teljes nevén Rauss Károly Aladár Ferenc (Mernye, 1905. február 1. – Pécs, 1976. február 27.)[3] mikrobiológus, laboratóriumi és közegészségügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1953).
Élete
[szerkesztés]Rauss Károly uradalmi számvevő és Höllrigl Elvira fiaként született a Somogy vármegyei Mernyén.[4] A Kaposvári Magyar Királyi Állami Somssich Pál Főgimnáziumban érettségizett (1923). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929. december 14-én orvosdoktorrá avatták.[5] 1927-ben az egyetem kórtani intézetének gyakornoka, majd Preisz Hugó intézetének externistája lett.
1929 és 1931 között az Országos Közegészségügyi Intézet tiszteletdíjas orvosa, 1931-től 1939-ig adjunktusa.[6] 1934–1935-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával egy évig tanulmányúton volt a következő állomásokon: New York, Baltimore, Washington, Lansing, Albany, Koppenhága és London.[7] 1936-ban tisztázta az úgynevezett Morganbacillus rendszertani helyzetét. Petrilla Aladárral, majd Lovrekovich Istvánnal előállították a hatékony, csapadékos tífusz-oltóanyagot. 1939-től az Országos Közegészségügyi Intézet Bakteriológiai Osztályának vezetője. 1942-ben a fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa című tárgykör magántanárává habilitálták.[8][9] Ugyanebben az évben megbízást kapott a Népegészségügy című lap szerkesztőségi teendőinek ellátására.[10] 1946-tól a Pécsi Tudományegyetem Közegészségtani Tanszékének nyilvános rendes egyetemi tanára[11], s a Közegészségtani Intézetének igazgatója. 1951-ben alapító intézetvezetője az újonnan megszervezett Mikrobiológiai Intézetnek, amelyet 1975-ös nyugalomba vonulásáig igazgatott. Oktatói, kutatói és diagnosztikai munkája iskolateremtő volt. 1953-ban a dysentéria-védőoltás kidolgozásáért, valamint a gyermekgyógyászat terén elért eredményeiért Kossuth-díjjal jutalmazták. 1964-től 1967-ig a Pécsi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese volt.
Számos tudományos bizottság és társaság, többek között a Nemzetközi Nómenklatúra Bizottság (1952), a Mecsnyikov Társaság (Moszkva, 1956), a Gesellschaft für Seuchenschutz (Leipzig, 1965), a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia (Halle, 1968)[12] tagja.
Mintegy 150 szakközleménye, több könyve, illetve könyvfejezete jelent meg. Magyar folyóiratokon kívül német és angol szakfolyóiratokban írt bakteriológiai vonatkozású tanulmányokat. Angolul és németül is beszélt.
A pécsi köztemetőben nyugszik (K parcella, 20. sor, 12. sírhely).
Főbb művei
[szerkesztés]- Bakteriologiai és serologiai vizsgálatok vérhasbetegeken. Szendey Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1933, 34.)
- A Salmonella csoport antigénsajátságai. (Orvosképzés, 1944, 1.)
- Újabb adatok a Flexner-bacillus rendszertanához. (Orvosok Lapja, 1946, 4.)
- A hastyphus prevenciója védőoltásokkal. (Orvosok Lapja, 1947, 51.)
- A dysenteria védőoltás kérdése. (Orvosok Lapja, 1948, 20.)
- Kísérleti adatok az idült cholecystitis pathogeneziséhez. Szilárd Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1948, 24.; Orvosok, Lapja, 1948, 37.)
- Gram negatív kórokozókra ható antibioticum előállításának lehetősége. (Orvosi Hetilap, 1948, 37.; Orvosok Lapja, 1948, 50.)
- A typhus védőoltás néhány problémája. (Orvosi Hetilap, 1953, 40.)
- A csecsemőkori coli enteritis problémái. (Orvosi Hetilap, 1954, 27.)
- Vi haemagglutináció gyakorlati értékére vonatkozó vizsgálatok. Kanizsai Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1954, 52.)
- Dysenteria (szerk., Budapest, 1955)
- A dysenteria védőoltás eredményei. Kétyi Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1956, 6.)
- Az enterális vaccinák oltási reakcióinak csökkentéséről. (Orvosi Hetilap, 1957, 33.)
- Kombinált typhus-dysenteria-tetanus oltóanyag előállítása, ellenőrzése és immunogen hatására vonatkozó megfigyelések. Joó Istvánnal, Kétyi Ivánnal és Réthy Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1958, 33.)
- Orvosi mikrobiológia. (Sedlák Jánossal, H. Rischevel; Budapest, 1960)
- A salmonellosisról (Orvosi Hetilap, 1960, 6.)
- A staphylococcus fertőzések mikrobiológiai és járványtani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1960, 51.)
- A shigellosis bakteriológiájának, pathomechanismusának és immunológiájának vizsgálata terén elért eredmények. (Orvosi Hetilap, 1963, 11.)
- Orvosi mikrobiológia és immunitástan (Alföldy Zoltánnal és Ivánovics Györggyel, Budapest, 1967)
- A dysenteria elleni védőoltás kilátásai. (Orvosi Hetilap, 1968, 3.)
- Egérre nézve avirulens salmonellák sorsa oralis bevitel után. Ralovich Bélával. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1970, 21.)
- Salmonella immunitás egérben. Ralovich Bélával. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1971, 22.)
- A csecsemőkori enteritis fajlagos oralis praeventiója. Kétyi Ivánnal, Matusovits Emőkével, Szendrei Lászlóval és Vertényi Adéllel. (Gyermekgyógyászat, 1973, 2.)
- Az enteralis megbetegedések megelőzésére alkalmazott oralis immunizálás elméleti és gyakorlati kérdései. (Orvosi Hetilap, 1974, 46.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1952)[13][14]
- Kossuth-díj (1953)
- Kiváló orvos (1960)[15]
- Hőgyes Endre-emlékérem (1963)
- Akadémiai Díj (1964)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1969, 1975)[16][17]
- Manninger Rezső-emlékérem (1975)
Emlékezete
[szerkesztés]- 2005-ben, születésének századik évfordulóján ünnepélyes ülés keretében a Romhányi György aula egyik oszlopán az arcáról készült bronz domborművet helyeztek el.
- Mernye község posztumusz díszpolgárává választotta
- 2017-ben egykori intézete folyosóján avatták fel bronz domborművét
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12787.htm, Rauss Károly, 2017. október 9.
- ↑ 238273732
- ↑ Gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Születési bejegyzése a mernyei polgári születési akv. 17/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1929. december 21. (73. évfolyam, 51. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1931. szeptember 22. (65. évfolyam, 215. szám)
- ↑ Budapesti Hírlap, 1935. szeptember 29. (55. évfolyam, 222. szám)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1942. április 11. (86. évfolyam, 15. szám)
- ↑ „Új egyetemi magántanárok”, Délmagyarország, 1942. április 5. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1942. november 21. (58. évfolyam, 47. szám)
- ↑ Magyar Közlöny,1946. május 10. (105. szám)
- ↑ „Dr. Rauss Károly professzor külföldi elismerése”. Magyar Hírlap (Magyarország) 1 (147), 5. o. (Hozzáférés: 2024. december 6.)
- ↑ Zala, 1952. november 7. (8. évfolyam, 262. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1952. november 7. (78. szám)
- ↑ Magyar Nemzet, 1960. július 2. (16. évfolyam, 156. szám)
- ↑ Dunántúli Napló, 1969. április 13. (26. évfolyam, 83. szám)
- ↑ Pest Megyei Hírlap, 1975. június 28. (19. évfolyam, 150. szám)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Kétyi Iván (1976. május 16.). „Rauss Károly (1905–1976)”. Orvosi Hetilap 117 (20), 1203–1204. o. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet (1951-1995 között Mikrobiológiai Intézet). (Hozzáférés: 2024. december 6.)
- Három pécsi professzor, akik naggyá tették az orvosi képzést. www.pecsma.hu (2019. augusztus 5.) (Hozzáférés: 2024. december 6.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7920-6
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.