Ugrás a tartalomhoz

Rauss Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rauss Károly
SzületettRauss Károly Aladár Ferenc
1905. február 1.[1]
Mernye
Elhunyt1976. február 27. (71 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1929, orvostudomány)
Kitüntetései
SírhelyePécsi köztemető[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Rauss Károly, teljes nevén Rauss Károly Aladár Ferenc (Mernye, 1905. február 1. – Pécs, 1976. február 27.)[3] mikrobiológus, laboratóriumi és közegészségügyi szakorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1953).

Élete

[szerkesztés]

Rauss Károly uradalmi számvevő és Höllrigl Elvira fiaként született a Somogy vármegyei Mernyén.[4] A Kaposvári Magyar Királyi Állami Somssich Pál Főgimnáziumban érettségizett (1923). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929. december 14-én orvosdoktorrá avatták.[5] 1927-ben az egyetem kórtani intézetének gyakornoka, majd Preisz Hugó intézetének externistája lett.

1929 és 1931 között az Országos Közegészségügyi Intézet tiszteletdíjas orvosa, 1931-től 1939-ig adjunktusa.[6] 1934–1935-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával egy évig tanulmányúton volt a következő állomásokon: New York, Baltimore, Washington, Lansing, Albany, Koppenhága és London.[7] 1936-ban tisztázta az úgynevezett Morganbacillus rendszertani helyzetét. Petrilla Aladárral, majd Lovrekovich Istvánnal előállították a hatékony, csapadékos tífusz-oltóanyagot. 1939-től az Országos Közegészségügyi Intézet Bakteriológiai Osztályának vezetője. 1942-ben a fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa című tárgykör magántanárává habilitálták.[8][9] Ugyanebben az évben megbízást kapott a Népegészségügy című lap szerkesztőségi teendőinek ellátására.[10] 1946-tól a Pécsi Tudományegyetem Közegészségtani Tanszékének nyilvános rendes egyetemi tanára[11], s a Közegészségtani Intézetének igazgatója. 1951-ben alapító intézetvezetője az újonnan megszervezett Mikrobiológiai Intézetnek, amelyet 1975-ös nyugalomba vonulásáig igazgatott. Oktatói, kutatói és diagnosztikai munkája iskolateremtő volt. 1953-ban a dysentéria-védőoltás kidolgozásáért, valamint a gyermekgyógyászat terén elért eredményeiért Kossuth-díjjal jutalmazták. 1964-től 1967-ig a Pécsi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese volt.

Számos tudományos bizottság és társaság, többek között a Nemzetközi Nómenklatúra Bizottság (1952), a Mecsnyikov Társaság (Moszkva, 1956), a Gesellschaft für Seuchenschutz (Leipzig, 1965), a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia (Halle, 1968)[12] tagja.

Mintegy 150 szakközleménye, több könyve, illetve könyvfejezete jelent meg. Magyar folyóiratokon kívül német és angol szakfolyóiratokban írt bakteriológiai vonatkozású tanulmányokat. Angolul és németül is beszélt.

A pécsi köztemetőben nyugszik (K parcella, 20. sor, 12. sírhely).

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Bakteriologiai és serologiai vizsgálatok vérhasbetegeken. Szendey Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1933, 34.)
  • A Salmonella csoport antigénsajátságai. (Orvosképzés, 1944, 1.)
  • Újabb adatok a Flexner-bacillus rendszertanához. (Orvosok Lapja, 1946, 4.)
  • A hastyphus prevenciója védőoltásokkal. (Orvosok Lapja, 1947, 51.)
  • A dysenteria védőoltás kérdése. (Orvosok Lapja, 1948, 20.)
  • Kísérleti adatok az idült cholecystitis pathogeneziséhez. Szilárd Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1948, 24.; Orvosok, Lapja, 1948, 37.)
  • Gram negatív kórokozókra ható antibioticum előállításának lehetősége. (Orvosi Hetilap, 1948, 37.; Orvosok Lapja, 1948, 50.)
  • A typhus védőoltás néhány problémája. (Orvosi Hetilap, 1953, 40.)
  • A csecsemőkori coli enteritis problémái. (Orvosi Hetilap, 1954, 27.)
  • Vi haemagglutináció gyakorlati értékére vonatkozó vizsgálatok. Kanizsai Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1954, 52.)
  • Dysenteria (szerk., Budapest, 1955)
  • A dysenteria védőoltás eredményei. Kétyi Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1956, 6.)
  • Az enterális vaccinák oltási reakcióinak csökkentéséről. (Orvosi Hetilap, 1957, 33.)
  • Kombinált typhus-dysenteria-tetanus oltóanyag előállítása, ellenőrzése és immunogen hatására vonatkozó megfigyelések. Joó Istvánnal, Kétyi Ivánnal és Réthy Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1958, 33.)
  • Orvosi mikrobiológia. (Sedlák Jánossal, H. Rischevel; Budapest, 1960)
  • A salmonellosisról (Orvosi Hetilap, 1960, 6.)
  • A staphylococcus fertőzések mikrobiológiai és járványtani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1960, 51.)
  • A shigellosis bakteriológiájának, pathomechanismusának és immunológiájának vizsgálata terén elért eredmények. (Orvosi Hetilap, 1963, 11.)
  • Orvosi mikrobiológia és immunitástan (Alföldy Zoltánnal és Ivánovics Györggyel, Budapest, 1967)
  • A dysenteria elleni védőoltás kilátásai. (Orvosi Hetilap, 1968, 3.)
  • Egérre nézve avirulens salmonellák sorsa oralis bevitel után. Ralovich Bélával. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1970, 21.)
  • Salmonella immunitás egérben. Ralovich Bélával. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1971, 22.)
  • A csecsemőkori enteritis fajlagos oralis praeventiója. Kétyi Ivánnal, Matusovits Emőkével, Szendrei Lászlóval és Vertényi Adéllel. (Gyermekgyógyászat, 1973, 2.)
  • Az enteralis megbetegedések megelőzésére alkalmazott oralis immunizálás elméleti és gyakorlati kérdései. (Orvosi Hetilap, 1974, 46.)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2005-ben, születésének századik évfordulóján ünnepélyes ülés keretében a Romhányi György aula egyik oszlopán az arcáról készült bronz domborművet helyeztek el.
  • Mernye község posztumusz díszpolgárává választotta
  • 2017-ben egykori intézete folyosóján avatták fel bronz domborművét

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12787.htm, Rauss Károly, 2017. október 9.
  2. ↑ 238273732
  3. ↑ Gyászjelentése (1976). (Hozzáférés: 2024. december 5.)
  4. ↑ Születési bejegyzése a mernyei polgári születési akv. 17/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
  5. ↑ Orvosi Hetilap, 1929. december 21. (73. évfolyam, 51. szám)
  6. ↑ Budapesti Közlöny, 1931. szeptember 22. (65. évfolyam, 215. szám)
  7. ↑ Budapesti Hírlap, 1935. szeptember 29. (55. évfolyam, 222. szám)
  8. ↑ Orvosi Hetilap, 1942. április 11. (86. évfolyam, 15. szám)
  9. ↑ „Új egyetemi magántanárok”, Délmagyarország, 1942. április 5. (Hozzáférés: 2024. december 5.) 
  10. ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1942. november 21. (58. évfolyam, 47. szám)
  11. ↑ Magyar Közlöny,1946. május 10. (105. szám)
  12. ↑ „Dr. Rauss Károly professzor külföldi elismerése”. Magyar Hírlap (Magyarország) 1 (147), 5. o. (Hozzáférés: 2024. december 6.) 
  13. ↑ Zala, 1952. november 7. (8. évfolyam, 262. szám)
  14. ↑ Magyar Közlöny, 1952. november 7. (78. szám)
  15. ↑ Magyar Nemzet, 1960. július 2. (16. évfolyam, 156. szám)
  16. ↑ Dunántúli Napló, 1969. április 13. (26. évfolyam, 83. szám)
  17. ↑ Pest Megyei Hírlap, 1975. június 28. (19. évfolyam, 150. szám)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rauss_Károly&oldid=27664296”