Ivánovics György

Ivánovics György
Született	1904. június 11. Budapest
Elhunyt	1980. szeptember 1. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Kossuth-díj (1952)
Sírhelye	Szeged Belvárosi temető (XVII - díszsírhely 26/27)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánovics György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emléktáblája domborművel a szegedi Dóm téren

Ivánovics György (Budapest, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.), kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja

1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi karán, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjától Szegedre költözött, és a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.

1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére).

1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be. Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be). 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.

Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 19651966-ban a Glasgow-i Egyetem vendégprofesszora volt. 1955 és 1974 közt az „Acta Microbiologica Hungarica” című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézet tudományos tanácsadójaként.

1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.

Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége

Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika és a biokémia volt. Bakteriológiai tevékenységének fő területe a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1938-ban publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940). Jelentősek voltak a B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.

Több mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt. Köteteit, tudományos közleményeit angol, német és magyar nyelven adta közre.

Főbb művei

• A study of rabbit vims III in tissue culture. (Társszerző R.R. Hyde) ld. Am. J. Hyg. 1936.
• Chemische und immunologische Studien über den Mechanismus dér Milzbrandinfection und Immunitat. I. (Társszerző V. Bruckner) ld. Z. Immun.-Forsch. 1937.
• Untersuchungen über das Polysaccharid dér Milzbrandbazillen ld. Z. Immun.-Forsch. 1939.
• Experimentelle Chemotherapie dér bakteriellen Infektionen. (Acta Med. Szeged, Tóm. 12. Fasc. I.) Bp.-Lpz. 1944. Rényi-Barth. 160 p.
• Emberi betegségeket okozó vírusok és rickettsiák. Bp. 1953. Akad. K. 220 p.
• Bacteriocinogenesis in Bacillus megaterium. (L. Alföldivel) ld. J. Gén. Microbiol. 1957.
• Orvosi mikrobiológia. (Társszerzőkkel) Bp. 1960. Medicina. 546 p. (2. kiad. 1963.)
• Isolation and somé characteristics of haemin dependent mutants of Bacillus subtilis. (Társszerző T.J. Anderson) ld. J. Gén. Microbiol. 1967.
• Orvosi mikrobiológia - immunitástan - parazitológia. (Társszerzőkkel) Bp. 1973. Medicina. 507 p. (3. átd. bőv. kiad.)

Társasági tagságai

• A magyar kémikusok egyesületének tagja
• a „Society for General Microbiology” (London) tagja
• a kanadai „Society for Microbiology” tagja
• a francia Mikrobiológiai Társaság tagja
• a Magyar Élettani Társaság, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítója tagja
• a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottságának elnöke

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1948, 1952)
• a Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1964)
• Semmelweis Ignác-emlékérem (1963)
• Hetényi Géza-emlékérem (1971)
• Jancsó Miklós-emlékérem (1973)
• Manninger-emlékérem (1974)
• A Glasgow-i Egyetem díszdoktora (1972)

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Ivánovics György lásd 325. p.
• Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Ivánovics György lásd 145-146. p.
• SZTE EK évfordulós emlékcsarnok