Ralph Fowler

Ralph Fowler
Életrajzi adatok
Született	1889. január 17. Fedsden (Roydon, Essex) Egyesült Királyság
Elhunyt	1944. július 28. (55 évesen) Trumpington (Cambridgeshire), Egyesült Királyság
Ismeretes mint	fizikus krikettjátékos csillagász egyetemi oktató
Nemzetiség	angol
Házastárs	Eileen Mary Rutheford (1921–1930)
Szülei	Howard Fowler
Gyermekek	Ruth Fowler Edwards Peter Howard Fowler Elizabeth Rutherford Fowler Eliot Patrick Fowler
Iskolái	Winchester College Trinity College Cambridge-i Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Winchester College Trinity College (Cambridge)
Pályafutása
Szakterület	aerodinamika termodinamika statisztika csillagászat
Szakmai kitüntetések
a Royal Society tagja (1925) Royal-érem (1936) az Amerikai Fizikai Társaság tagja Bakerian Lecture (1935) Adams Prize (1924) Brit Birodalom Rendjének tisztje (1918) Knight Bachelor (1942)
Akadémiai tagság	Királyi Természettudományos Társaság (1925)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ralph Fowler témájú médiaállományokat.

Ralph Fowler (teljes nevén Sir Ralph Howard Fowler) (Fedsden, Essex, Egyesült Királyság, 1889. január 17. – Trumpington, Cambridgeshire, 1944. július 28.) brit fizikus, csillagász.

Életútja

Alapfokú iskolái után a Winchester College-ban folytatta a tanulmányait. Később ösztöndíjat nyert a cambridgei Trinity College-ba. Itt kiváló tanulmányai miatt „wrangler” és „tripos” fokozatokat ért el. Az első világháborúban hadihajón szolgált a tüzérségnél. Gallipoliban súlyos sérülést szenvedett. Ennek a sérülésnek köszönheti, hogy megismerkedett Archibald Hillel, aki élettannal és fizikával foglalkozott. Ennek az ismeretségnek nyomán Fowler a fizika felé fordult. Hill munkatársaként aerodinamikával foglalkozott. A haditechnikában kifejtett jelentős munkássága miatt A Brit Birodalom Rendje kitüntetést kapta 1918-ban. Krikettjátékos volt és az angol bajnokságban játszott 1908 és 1909 között. 1921-ben feleségül vette Ernest Rutherford egyetlen leányát, Eileen Mary-t (1901–1930). Négy gyermekük született.

Tudományos munkássága

1919-ben Fowler visszatért a Trinity College-ba, ahol matematikát adott elő. Itt a kutatási területe a termodinamika és a statisztika volt, új megközelítéseket dolgozott ki a kémia területén. Jelentős a munkássága az asztronómia területén is. 1925-ben a Royal Society tagja lett. 1926-ban együtt dolgozott Paul Dirac-kal a fehér törpe csillagok tulajdonságainak kutatásán matematikai statisztikai módszerekkel, bebizonyította, hogy ilyen nagy sűrűség mellett az anyag degenerált formában van jelen. 1928-ban publikált egy írást egy fizikai jelenségről, mely téremisszió néven ismert és hozzájárult a modern sávelmélet elterjedéséhez. 1931-ben elsőként fogalmazta meg a A termodinamika nulladik főtételét. 1932-ben a Cavendish Laboratory elméleti fizika tanszékének élére nevezték ki. 1939-ben, a második világháború kitörésekor, rossz egészségi állapota ellenére ismét belépett az Ordnance Board-ba, mely a brit hadsereg ellátó szervezete volt. Kanadában és az Egyesült Államokban tudományos összekötő tiszti feladatokat látott el. Jól ismerte Amerikát, mivel korábban vendégprofesszor volt a Princetoni Egyetemen és a Wisconsin–Madison Egyetemen is.

Fowler vezette be Paul Diracot a kvantumelméletbe 1923-ban. Kapcsolatban állt Werner Heisenberggel és Niels Bohrral. Cambridgeben 64 diák – köztük John Lennard-Jones, Paul Dirac és Garrett Birkhoff – doktori disszertációját irányította.

1942-ben háború alatti munkássága elismeréséért lovaggá ütötték. Később visszatért Angliába és továbbra is az Ordnance Boardnak és az Admiralitásnak dolgozott egészen haláláig.