Nyársardó

Nyársardó (Ražňany)
Nyársardó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1248
Polgármester	Radovan Rokošný
Irányítószám	082 61
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
Népesség
Teljes népesség	1625 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	11,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 04′ 50″, k. h. 21° 04′ 60″49.080556, 21.083333
Nyársardó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyársardó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyársardó (szlovákul: Ražňany, korábban Naršany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Kisszebentől 2 km-re délnyugatra fekszik.

Élővilága

A faluban 1941-ből is van adat gólyák költésére. Már az 1990-es években volt gólyafészek a központi fűtőház kéményén. 2017-ben újból fészket raktak rá a gólyák, de mivel ott nem maradhatott még az évben átrakták az óvoda területén lévő oszlopra.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban (Vonaldíszes kerámia kultúrája) is éltek emberek. A hallstatt és La Tène-kultúra korból is előkerültek régészeti leletek. A római korból vandál település maradványait tárták fel.

A település legkorábbi fennmaradt említése 1248-ban „Ardounyars” történt, amikor is Sáros várának uradalmához tartozott. Nyárs és Ardó falvak 1427-ben 32 adózó portával külön településként szerepelnek. 1428-ban „Ardo-Nyars”, 1466-ban már „Nyarsardo” néven említik. Birtokosa a Semsey család, majd a 16. századtól a 19. századig az Ujfalussy és Tahy családok voltak.

1673-ban Bertóthy Jánosnak és Péchy Gáspárnak állt itt udvarháza. 1787-ben 85 házában 561 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARDÓ. Nyárs Ardó. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Semsey Uraság, ’s mások, lakosai katolikusok, fekszik Szebentől fél mértföldnyire. Szántó földgyei jók, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője szükségére elég, erdeje alkalmatos; sok tseresnyét termesztenek, mellyet más helyeken haszonnal elszoktak adni, Szebeni piatzozása sem meszsze, melly jó tulajdonságaiért, első Osztálybéli.”

1828-ban 98 házát 724-en lakták. Lakói főként zsellérek voltak, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, illetve vászonszövéssel foglalkoztak. A 19. században kiterjedt cseresznyefa ültetvényekkel rendelkezett a község.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nyárs-Ardó, Nyarsany, tót falu, Sáros vgyében, Szebenhez délre 1/2 órányira: 797 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Szép kastély. Vizimalom. Határa termékeny; cseresznyés kertjei hires nagy szemű gyümölcsöt teremnek. F. u. Semsey Jób.”

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 747-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1434 lakosából 1385 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 1460 lakosából 1169 szlovák és 150 cigány volt.

2021-ben 1625 lakosából 1502 (+13) szlovák, 54 (+18) cigány, 2 (+5) ruszin, 10 (+2) egyéb és 57 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

• Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1510-ben épült a korábbi templom helyett. 1540-ben bővítették 1778-ban és 1908-ban megújították.
• Kastélya a 17. században épült, utolsó tulajdonosától, Péchy Gedeontól 1996-ban vásárolta meg a község.
• Az egykori uradalom 1840-ben épített emeletes, késő barokk gazdasági épülete.

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Nyársardó Szlovákia térképén
• E-obce.sk