Réz-szulfát
réz(II)-szulfát | |||
IUPAC-név | réz(II)-szulfát | ||
Más nevek | rézgálic kékkő | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7758-98-7, 7758-99-8 (pentahidrát), 16448-28-5 (trihidrát) | ||
PubChem | 24462 | ||
ChemSpider | 22870 | ||
EINECS-szám | 231-847-6 | ||
KEGG | C18713 | ||
ChEBI | 23414 | ||
RTECS szám | GL8800000 (vízmentes) GL8900000 (pentahidrát) | ||
ATC kód | V03AB20 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ARUVKPQLZAKDPS-UHFFFAOYSA-L | ||
UNII | KUW2Q3U1VV | ||
ChEMBL | 604 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CuSO4 | ||
Moláris tömeg | 159,62 g/mol (vízmentes) 249,70 g/mol (pentahidrát) | ||
Megjelenés | kék kristályok (pentahidrát) szürkésfehér por (vízmentes) | ||
Sűrűség | 3,603 g/cm³ (vízmentes) 2,284 g/cm³ (pentahidrát) | ||
Olvadáspont | 30 °C (-2H2O) 110 °C (383 K) (ismét -2H2O) 250 °C (-5H2O) 560 °C fölött (bomlik)[2] | ||
Forráspont | bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | pentahidrát 316 g/l (0 °C) 2033 g/l (100 °C) vízmentes 243 g/l (0 °C) 203 g/l (20 °C)[1] 618 g/l (60 °C) 1140 g/l (100 °C) | ||
Oldhatóság | vízmentes etanolban oldhatatlan pentahidrát oldódik metanolban 10,4 g/l (18 °C) etanolban oldhatatlan | ||
Törésmutató (nD) | 1,733 (vízmentes) 1,514 (pentahidrát) | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos (kalkocianit), tércsoport: Pnma, oP24, a = 0,839 nm, b = 0,669 nm, c = 0,483 nm[3] triklin (pentahidrát), tércsoport P1, aP22, a = 0,5986 nm, b = 0,6141 nm, c = 1,0736 nm, α = 77,333°, β = 82,267°, γ = 72,567°[4] | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−769,98 kJ/mol | ||
Standard moláris entrópia S |
109,05 J K−1 mol−1 | ||
Veszélyek | |||
MSDS | vízmentes pentahidrát | ||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Irritáló (Xi) A környezetre veszélyes (N) | ||
EU Index | 029-004-00-0 | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R22, R36/38, R50/53 | ||
S mondatok | (S2), S22, S60, S61 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
LD50 | 300 mg/kg (szájon át, patkány) 87 mg/kg (szájon át, egér) 470 mg/kg (szájon át, emlős) | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos anion | vas(II)-szulfát mangán(II)-szulfát nikkel(II)-szulfát cink-szulfát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A réz-szulfát (vagy réz(II)-szulfát, rézgálic, INN: copper sulfate) a réz egyik leggyakoribb vegyülete. Formálisan a réz(II)-oxid és a kénsav reakciójából származtathatjuk. Ásványtani neve kalkantit.
Jellemzői
[szerkesztés]Szobahőmérsékleten szilárd, ionrácsos vegyület.
Kristályvizes alakja (CuSO4·5H2O) kék színű, szagtalan kristályokat alkot (régies név: kékkő), a kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.
Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű. Kristályrendszere a triklin (háromhajlású) rendszer, amely könnyen összetéveszthető a monoklin (paralelogramma alakú) rendszerrel.
Felhasználása
[szerkesztés]Felhasználják a fémek galvanizálásához, növényvédő szerként (fungicid), illetve a kristályvízmentes alakját víz kimutatására (például abszolút alkoholban). Szintén használja a vegyipar, műtrágyaipar, bőr[5][6] -és textilipar valamint egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.
Bordói lé
[szerkesztés]A növényvédelemben elterjedt szer a bordói lé, tipikusan a szőlő, a napraforgó gombás fertőzése esetén használják lemosó permetezéshez. A rézgálic vizes oldata savas, ezért mészporral keverik a semleges pH-érték eléréséig. Az elterjedt 3%-os, 10 liter mennyiségű bordói lé készítéséhez 300 g rézgálic és 450-600 g mész szükséges.
Élettani hatása
[szerkesztés]A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású,[7] de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régebben használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra is.
Kis mennyiségű rézre azonban szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03AB20.
A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.
Előállítása
[szerkesztés]Ipari előállítása réz és meleg kénsav reakciójával történik:
- Cu + H2SO4 → CuO + H2O + SO2
- CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O
Réz-szulfát-pentahidrát
[szerkesztés]A réz-szulfát-pentahidrát a réz (vegyjele: Cu) kénsavval való reakciójából kilépő termék, amely mikor kikristályosodik, 5 vízmolekulát köt meg. A réz-szulfát-pentahidrátot gyakran használják paradicsom ragya (peronoszpóra) kezelésére, ugyanis a peronoszpóra nem szereti a rézben gazdag környezetet. A réz-szulfát anhidrát, a réz-szulfát-pentahidrát egyik rokon vegyülete, mivel csak annyiban különböznek, hogy a réz-szulfát anhidrát nem köt meg egyetlen vízmolekulát sem. Míg a réz-szulfát-pentahidrát színe kék, addig a réz-szulfát anhidrát színtelen, fehér (a cukorra hasonlít). Vidéken kék kőnek vagy rézgálicnak is nevezik.
A réz-szulfát-pentahidrát képlete CuSO4 x 5H2O.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GESTIS-Stoffdatenbank
- ↑ A réz-szulfát (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
- ↑ (1958) „The crystal structure of the anhydrous sulphates of copper and zinc”. Acta Crystallographica 11 (5), 361–364. o. DOI:10.1107/S0365110X58000955.
- ↑ Bacon, G. E. (1975). „Neutron-diffraction studies of CuSO4 · 5H2O and CuSO4 · 5D2O”. Z. Kristallogr. 141 (5–6), 330–341. o. DOI:10.1524/zkri.1975.141.5-6.330.
- ↑ Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés (IPPC) – Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembe vételével – Bőrgyártás
- ↑ A rezet nem tudják egyesíteni fémalakban a bőrrel, ezért annak vegyületeit használják pigmentezéshez a bőrgyártásban.
- ↑ Gabi, Rik: A réz 138 éve a rezisztenciatörés fegyvere (magyar nyelven), 2020. június 2.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz T.: Vegyszerismeret
- Judy Hall: Kristálybiblia
- Új magyar lexikon, 5. kötet 570. oldal ISBN 963-05-0773-0 Akadémiai kiadó, Budapest