Ugrás a tartalomhoz

Pujo (állam)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pujo
megszűnt
부여
i. e. 2. század494
A három királyság előtti államok i. sz. 1 körül
A három királyság előtti államok i. sz. 1 körül
Általános adatok
FővárosaPujoszong (부여성)
Hivatalos nyelvekpujo nyelv
Vallássámánizmus
Kormányzat
Államformamonarchia
Uralkodó13 ismert uralkodó
ElődállamUtódállam
 KodzsoszonKogurjo 
Pekcse 
Malgal 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pujo témájú médiaállományokat.

Pujo (hangul: 부여handzsa: 夫餘, RR: Buyeo, Puyŏ?) i. e. 2. század és i. sz. 494 között létezett állam volt a Koreai-félszigettől északra, Mandzsúria területén, a Szunghua folyó felső és középső folyása mentén.[1][2] Kodzsoszonnal együtt a koreai nép első ősi államai egyikének tartják.[2] Pujo valószínűleg már az i. e. 5. századtól létezett törzsi formában, és csak a 2. század környékére szerveződött állammá.[3] 494-ben Kogurjo olvasztotta magába.[1]

Története

[szerkesztés]

A törzsszövetségből Pujo államszövetséggé fejlődött és i. sz. az 1. században már kínai feljegyzésekben is említik. 49 körül a pujói uralkodó a vang (király) címet viselte. Fénykorában határai kiterjedtek északon az Amur folyóig, keleten a mai orosz Tengermelléki határterületig, délen a Pektu-hegyig, nyugaton pedig a Liao folyó felső folyásáig, a 3. századra azonban jelentősen zsugorodott a területe és mindössze 80 000 háztartásnyi lakosa volt. Az állam jó kapcsolatot ápolt a kínaiakkal, akik többször is védelmükbe vették és segítették a külső fenyegetésekkel szemben, cserébe pedig Pujo támogatta a kínai hadjáratokat Kogurjo ellen. Amikor a 300-as években a Csin-dinasztia meggyengült, Pujo védtelenné vált a támadásokkal szemben és 370-re az ország Kogurjo befolyása alá került, végül 494-ben beolvadt.[4]

Társadalom

[szerkesztés]

A király az ország középső részét irányította közvetlenül, ezen felül négy tartomány (사출도, sza cshuldo) volt, melyeket törzsi vezérek (가, ka) irányítottak. A király hivatalnokainak elnevezése teszadzsa (대사자), illetve szadzsa (사자) volt, a tartományi vezéreket is szadzsák szolgálták. Eleinte a kból álló tanács választotta vagy mondatta le a királyt, később azonban a királyi cím örökletessé vált. Pujo elsősorban mezőgazdaságból és állattartásból élő állam volt, de lakói kiváló íjászok és lovasok is voltak egyben. Minden év 12. holdhónapjában fesztivált tartottak, ahol sámánisztikus szertartások, tánc és ének közepette mondtak köszönetet a szellemeknek. Pujo patriarchális és poligám társadalom volt, szigorúan büntették a lopást, a gyilkosságot, nők esetében a házasságtörést és a féltékenységet is halállal büntették.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Doosan
  2. a b Kim 20. o.
  3. Yu 22. o.
  4. Kim 20–22. o.
  5. Kim 22–23. o.

Források

[szerkesztés]