Prazeodímium(III)-oxid
Prazeodímium(III)-oxid | |
IUPAC-név | Prazeodímium(III)-oxid |
Más nevek | Prazeodímium-oxid, Prazeodímium-szeszkvioxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 11113-81-8 |
PubChem | 165911 |
EINECS-szám | 234-845-3 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Pr2O3 |
Moláris tömeg | 329.813 g/mol |
Megjelenés | fehér, hatszögletű kristályok |
Sűrűség | 6,9 g/cm³ |
Olvadáspont | 2183 °C |
Forráspont | 3760 °C[1] |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | Hexagonális, hP5 |
Tércsoport | P-3m1, No. 164 |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
-1809,6 kJ•mol-1 |
Hőkapacitás, C | 117,4 J•mol-1•K-1[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Prazeodímium(III)-klorid Prazeodímium(III)-szulfid |
Azonos anion | Neodímium(III)-oxid Prométium(III)-oxid Cérium(III)-oxid |
Rokon vegyületek | Urán(VI)-oxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A prazeodímium(III)-oxid vagy prazeodímium-oxid a prazeodímium oxigénnel alkotott Pr2O3 képletű vegyülete. Fehér, hexagonális (hatszögletű) kristályokat alkot.[1] A prazeodímium(III)-oxid kristályrácsa a mangán(III)-oxidhoz hasonló.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]Szilíciummal keverve szigetelő tulajdonságát használják ki.[2] Az üveghez adott prazeodímium(III)-oxid didímiumüveg néven ismeretes. A didímiumüveg színe sárgás, a hegesztéshez használt védőszemüvegek gyártásakor használják fel, mivel az infravörös sugárzások ellen nagyon hatásos. Évente mintegy 2500 tonna prazeodímium(III)-oxidot állítanak elő világszerte.[3]
Alkalmazzák még az üveg és a kerámia sárgára színezésekor. A kerámiák megfestésére ezenkívül a kevert vegyértékű prazeodímium(III, IV)-oxidot (Pr6O11) is használják, ami sötétbarnára színezi.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Praseodymium(III) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c Lide, David R. (1998), Handbook of Chemistry and Physics (87 ed.), Boca Raton, FL: CRC Press, pp. 478, 523, ISBN 0-8493-0594-2
- ↑ a b Dabrowski, Jarek & Weber, Eicke R., Predictive Simulation of Semiconductor Processing, Springer, pp. 264, ISBN 978-3-540-20481-7, <https://books.google.com/?id=oCH9tiY7VeoC&pg=PA270&dq=%22Praseodymium(III)+oxide%22+OR+%22Praseodymium+oxide%22>. Hozzáférés ideje: 2009-03-18
- ↑ Emsley, John, Nature's Building Blocks, Oxford University Press, pp. 341, ISBN 978-0-19-850340-8, <https://books.google.com/?id=j-Xu07p3cKwC&pg=PA268&dq=%22Praseodymium+oxide%22>. Hozzáférés ideje: 2009-03-18