Posta utca (Makó)

Posta utca
A sétálóutca részlete légifelvételen
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Makó
Városrész	Belváros
Létrejötte	1924
Korábbi nevei	D'Orsay utca, Vásárhelyi Kálmán u.
Nevezetes épületei	Hagymaház, Postapalota, Erdei Ferenc Szakközépiskola, Pulitzer József Kollégium
Irányítószám	6900
Körzethívószám	62
Földrajzi adatok
Hossza	0,23 km
Távolság a központtól	0 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Posta utca témájú médiaállományokat.

A Posta utca Makó forgalomtól részben elzárt (sétáló)utcája, a város főterét, a Széchenyi teret köti össze a Hunyadi utcával. 1924-ben nyitották, eredetileg D'Orsay Olivér, a magyar lótenyésztés úttörőjének nevét viselte. Jelenlegi nevét először 1946-ban kapta, majd Vásárhelyi Kálmán kommunista aktivista lett a névadó. A rendszerváltás után, 1990-ben megtörtént a visszanevezés.

Kedvelt sétahely, városközponti fekvése révén frekventált terület. Az utca látnivalói közé tartozik az organikus építészet jegyeit magán viselő Hagymaház, a Makovecz Imre által tervezett színház; a neobarokk Postapalota és a Fritz Mihály tervezte Múzsák kútja, a fehér márványszoborból és bazaltkő-medencés szökőkútból álló kompozíció.

Története

Az utca 1924-es megnyitása alkalmat teremtett fontos középületek elhelyezésére. Annak Széchenyi tér felőli oldalán felépült a Magyar-Olasz Bank székháza. Földszintjén a hivatal helyiségei és négy üzlet, emeletén lakások kaptak helyet. A székházat később Szöllősi Jenő nyilaskeresztes politikus gyógyszertárrá alakította át, a második világháború után a kommunista párt székháza lett. Az 1970-es években bontották el. Vele szemben állt az 1853-ban épült rendőrségi palota. Ez már az utca megnyitásakor is rossz állagú volt, 1926-ban életveszélyesnek nyilvánították, és el is bontották. A Postapalota neobarokk épületét 1928-ban adták át. Vele szemben épült föl az iparos- és kereskedőtanonc iskola 1932-ben. Tőle balra kapott helyet az eredetileg értékesítési központként és egyesületi székházként funkcionáló, modernista stílusú Hagymaház 1936-ban. 1946. augusztus 12-én Kiss Imre, a város első kommunista polgármesterének előterjesztésére a húsz „legreakciósabb utcanevet” lecserélték, köztük a D'Orsay utcáét is. A frissen Postára keresztelt utca hamarosan újabb nevet kapott, Vásárhelyi Kálmánét, aki a Tanácsköztársaság kormánya által Makóra kirendelt agitátor, a hadügyi népbiztos teljhatalmú politikai megbízottja volt. Szigorú rekvirálási rendeleteire válaszul a városi nép ellene fordult. A rekvirálás végrehajtásáról tartott értekezlete félbeszakadt, a városházához vonulva többen bántalmazták, a Vörös Hadsereg katonái ütlegelni kezdték. Az első emeleten a főjegyzői irodában felbőszült asszonyok támadtak rá, Vásárhelyi kizuhant az ablakon, végül zuhanása után a téren a tömeg agyonverte. Ezek után érthető, hogy az utcanév nem nyerte el a makóiak tetszését, a népszerűtlen bolsevik politikus izgató magatartása miatti meglincselése sem ellenforradalmi megmozdulás volt. Az utcát 1990-ben nevezték vissza korábbi nevére; a D'Orsay utcára való visszanevezését a Keresztény Értelmiségi Szövetség makói csoportja sem javasolta a nehéz kiejtés és bonyolult helyesírás miatt. 1998-ban felépült az új Hagymaház Makovecz Imre tervei alapján; a város valódi kulturális központjává és nemzetközileg is jegyzett látnivalójává vált. Az utca sétálóutcává alakítását és az aszfaltburkolat térkőre cserélését a rákövetkező években valósították meg. 2000. július 2-án avatták föl Fritz Mihály alkotását, a Múzsák kútját a színházzal szemben. A Pulitzer József Kollégium felújított és kibővített épülete zárja az utcát. 2005 szeptembere óta háromcsillagos turistaszálláshely, és újra otthont biztosít a négy makói középiskola kollégistáinak. Előtte egy második szökőkút került elhelyezésre Karsai Ildikó tervei alapján, és itt állították fel Hadik Magda Erdei Ferenc-szobrát is. A kollégium körül parkot alakítottak ki.

Források

• Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2  
• Domokos László: Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó: Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete. 2002. ISBN 963 03 3390 2  
• Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc dr. Makó: Önkormányzat. 2004. ISBN 963 03 3391 0  
• Tóth Ferenc dr.: Javaslat a makói utcanevek megváltoztatására, Keresztény Értelmiségi Szövetség Makói Csoportja, Makó, 1990 ISBN 963-00-1425-4