Szöllősi Jenő
Szöllősi Jenő | |
A Szálasi-kormány (Szöllősi Jenő az álló sorban jobbról az első) | |
Született | 1893. január 18.[1] Antalfalva |
Elhunyt | 1946. március 19. (53 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944) |
Halál oka | akasztás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöllősi Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szöllősi Jenő (Antalfalva, 1893. január 18. – Budapest, 1946. március 19.) nyilaskeresztes politikus, a Szálasi-kormány miniszterelnök-helyettese.
Élete
[szerkesztés]A vajdasági Antalfalván született. Németországban, Karlsruhéban szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd Budapesten gyógyszerészi diplomát; a budapesti jogi karon abszolutóriumot szerzett.
Az első világháborúban tartalékos tisztként harcolt 30 hónapig az orosz, a román és az olasz fronton az 51. tüzérezred kötelékében. Századosként szerelt le, a Signum Laudis bronz és ezüst fokozatának, továbbá a bronz vitézségi éremnek birtokosaként.
1923-ban vásárolt gyógyszertárat Makón, a mai Sárga üzletház helyén. Vállalkozása mellett az akkori Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyei közigazgatásban töltött be törvényhatósági tisztséget, és tagja volt a város képviselő-testületének is. 1939-ben függetlenként Makó országgyűlési képviselőjévé választották.
A parlamentben belépett a jobboldali képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetségbe, majd 1941-től a Nyilaskeresztes Párt parlamenti frakcióját vezette. 1943-tól szerkesztője az Összetartás című nyilas napilapnak. A nyilas hatalomátvétel után a Szálasi-kormányban tárca nélküli miniszter, a miniszterelnök helyettese, ebben a tisztségében Szálasi jobbkeze volt 1944. október 16-a és 1945. március 27-e között. Az ő nevéhez fűződik Szálasi államfői kinevezéséről szóló törvény előterjesztése.
Gyógyszertárát 1944 őszén feldúlták. A kormány többi tagjával Németországba menekült a háború végén, ahol megadta magát az amerikaiaknak. Ők átadták az oroszoknak, és 1945. október 3-án hozták vissza Magyarországra. A Jankó Péter vezette népbíróság a háborús bűnösök perében a következő évben kötél általi halálra ítélte, 1946. március 19-én végezték ki Budapesten.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szöllősi Jenő, Naszluhácz, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15259.htm
Források
[szerkesztés]- Szöllősi Jenő. In Országgyűlési almanach: Az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest: (kiadó nélkül). 1940. 323. o.
- A Szálasi-kormány minisztereinek tablója, betiltva.com
- Az 1946-ban Budapesten kivégzett háborús bűnösök névsora, geocities.com
- Szöllősi Jenő a Magyar életrajzi lexikonban
- Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc dr. Makó: Önkormányzat. 2004. ISBN 963 03 3391 0
- Nyilaskeresztes Párt-tagok
- Makóiak
- Országgyűlési képviselők (1939–1944)
- 1893-ban született személyek
- 1946-ban elhunyt személyek
- Antikommunisták
- A Szálasi-kormány miniszterei
- Kivégzett magyar háborús bűnösök
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- Magyar tüzérek
- A Signum Laudis kitüntetettjei