Portál:Opera/Opera1
Az opera gyökerei a reneszánsz korára nyúlnak vissza, amikor újjáéledt a klasszikus ókor zenéje iránti érdeklődés. Akárcsak a reneszánsz, az opera is Itáliában alakult ki és onnan hódította meg Európát, majd az egész világot. Az opera egyik legfontosabb előfutára az intermedium volt (azon közjátékok sorozata, amelyeket a darabok felvonásai között adtak elő, s eredetileg a cselekmény tagolását vagy a fő darab eseményei között eltelt időt érzékeltette). Az első intermediumokat Ferrarában adták elő a 15. század végén, azonban a műfaj kiteljesedésére Firenzében került sor, a Mediciek udvarában. Ekkor már sokkal fontosabb szerepük volt a szórakoztatásban, mint az eredeti drámáknak. A díszlet és a jelmezek látványosak voltak, a zenei számokat pedig a legjobb zenészek, énekesek és táncosok adták elő. Firenzében alakult ki a Camerata, az arisztokráciához kapcsolódó értelmiségiek csoportja, akik fő célkitűzésként az ókori zene jellegének minél teljesebb újjáteremtését határozták meg. Kiemelten fontosnak tartották a költészet teljes egységét, mely szerintük az ókori ének és dráma előadásakor megvalósult. A filozófiai eszmecserék eredményeként a Camerata javaslatot tett egy ideális zenei stílusra, melyben egyenlő a költészet és a dallam. Az összejövetelek 1573-tól egészen az 1580-as évek végéig rendszeresek voltak. A csoportosulás legjelesebb tagjai Vincenzo Galilei, Giulio Caccini, Jacopo Peri és Emilio de Cavalieri voltak. Az első mai értelemben vett operát, a Dafnét Peri komponálta 1597-ben. Ez sajnos elveszett ezért Peri másik kompozícióját, az 1600-ban megírt Euridikét tartják számon az első operapartitúraként.
- Jeles zeneszerzők: Jacopo Peri, Emilio de Cavalieri