Ugrás a tartalomhoz

Politejsav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Politejsav
The skeletal formula of PLA
Kémiai azonosítók
CAS-szám 26100-51-6
ChemSpider NA
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C3H4O2)n
Sűrűség 1,210–1,430 g·cm−3[1]
1,210–1,430 kg·m−3
Olvadáspont 150–160 °C
Oldhatóság (vízben) nem oldódik
Veszélyek
NFPA 704
1
0
0
 
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A politejsav (Polylactic acid, PLA) biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyag, melyet növényekből állítanak elő. Elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből (kukorica, rizs, búza) lehet előállítani, tejsavas erjesztéssel és polikondenzációval, vagy pedig a dilaktid polimerizációjával (gyűrűfelnyitás).[2]

Tulajdonságai

[szerkesztés]

A PLA kristályos szerkezetű, rideg polimer, ami miatt gyakran lágyítószert adagolnak hozzá. Mechanikai tulajdonságai: 60-65 MPa húzószilárdság, szakadási nyúlás 3-5%.[2]

Oldószerei

[szerkesztés]

A PLA számos szerves oldószerben oldódik.[3] Az etil-acetátot széles körben használják könnyű hozzáférhetősége és alacsony kockázata miatt. Hasznos a 3D nyomtatókban az extruderfejek tisztítására. További biztonságos oldószerek közé tartozik a propilén-karbonát, amely biztonságosabb, mint az etil-acetát, de nehéz kereskedelmi forgalomban beszerezni. A PLA forró benzolban, tetrahidrofuránban és dioxánban is oldódik.[4]

Felhasználása

[szerkesztés]

Leggyakrabban eldobható, egyszer használatos tárgyakat készítenek belőle (evőeszköz, pohár), vagy egyéb hétköznapi használati tárgyakat (tálca, tál, virágcserép), de alkalmas például implantátumok készítéséhez is, valamint kompozit alapanyagként is szolgálhat. Alkalmas lehet a hagyományos kőolaj alapú (például polisztirol) habok kiváltására.[2] Jelentős fejlesztések folynak a politejsavból készült szálasanyagok gyártására és felhasználására a textiliparban, ruházati, egészségügyi, lakástextil-anyagok és műszaki textíliák gyártására, mert ezek hulladéka biológiailag lebomlik.[5]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Matbase. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
  2. a b c (2015. szeptember) „Politejsav alapú habok szuperkritikus széndioxiddal segített extruziós előállítása és vizsgálata”. Polimerek (3), 80-81. o, Kiadó: Magyar Műanyagipari Szövetség. ISSN 2415-9492. 
  3. (2013) „Effects of Various Liquid Organic Solvents on Solvent-Induced Crystallization of AMorphous Poly(lactic acid) Film”. Journal of Applied Polymer Science 129 (3), 1607–1617. o. DOI:10.1002/app.38833. 
  4. Garlotta, Donald (2001). „A Literature Review of Poly(Lactic Acid)”. Journal of Polymers and the Environment 9 (2), 63–84. o. [2013. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1023/A:1020200822435. (Hozzáférés: 2022. január 31.) 
  5. Poly(lactic acid) fiber: An overview. (Hozzáférés: 2022. június 20.)

További információk

[szerkesztés]