Piekary Śląskie
| Piekary Śląskie | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Sziléziai | ||
| Járás | Járási jogú város | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1253 | ||
| Irányítószám | 41-940-től 41-949-ig | ||
| Körzethívószám | (+48)32 | ||
| Rendszám | SPI | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 51 876 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 326,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 261-350 m | ||
| Terület | 39,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′50.383333°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′50.383333°N 18.950000°E | |||
| Piekary Śląskie weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piekary Śląskie témájú médiaállományokat. | |||
Piekary Śląskie (németül: Deutsch Piekar) járási jogú város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban az Felső-sziléziai ipari körzet (GOP) központjában. A város a Felső-sziléziai metropolisz szövetség (GZM) alapító tagja. A lengyel városok szövetségének is tagja.
Piekary Śląskie a 17. századtól kezdve ismert zarándokhely valamint egyike a lengyelországi Mária-kultusz helyeinek a „Piekaryi Szűzanya” kép révén. A várost Felső-Szilézia lelki központjának is nevezik.[2][3]
Földrajzi helyzete
[szerkesztés]Piekary Śląskie a Sziléziai vajdaság középső részén fekszik. Északról Świerklaniec, keletről Bobrowniki, délről Siemianowice Śląskie és Chorzów, nyugatról Bytom és Radzionków határolja.[4] A város a Sziléziai fennsík középső részén helyezkedik el az úgynevezett Tarnowski Góry kiemelkedésen és a Katowicei-fennsíkon. A város legmagasabb pontja a tengerszint felett 356 m-re lévő mesterséges domb, a felszabadulás dombja, melyet 1932–37-ben emeltek annak 250-ik évfordulójára, hogy Sobieski János felmentette seregeivel a török ostromolta Bécset valamint Lengyelország újjáalakulásának 15. évfordulójára. Legalacsonyabb pontja a Brynica medre (261 m).[5] A vidék tájképe jelentősen átalakult az évszázadok óta folytatott bányászás következtében. A felszabdalt felszínt sok meddőhányó, bányató és árok csúfítja el.
Vízrajz
[szerkesztés]
A város egészében a Visztula vízgyűjtő területén van, vízzel a kis Brynica folyó látja el. A másik vízfolyás a város területén belül a Szarlejka, mely erősen szennyezett a csatornákból beömlő napi 5 ezer m³ kommunális szennyvíz miatt. A Brynicát a város területén belül az 1990-es években befedték.[6] Jelenleg európai uniós pénzekből megkezdődött a folyók rekultivációja.[7]
Piekary határában létesítették a Kozłowa Góra víztározót.
Története
[szerkesztés]
A legfontosabb évszámok:
- 1136 – II. Ince pápa bullája Piekaryt Bytom környéki helységnek említi Zwersow néven
- 1277 – az első római katolikus plébánia alapítása Kamieńben
- 1303 – az első fatemplom felszentelése Piekaryban
- 1623 – Piekaryp és a bytomi vidék Łazar Henckel von Donnersmarck kupec tulajdonába kerül.
- 1659 – Jakub Roczkowski pap a Mária kegyképet a főoltárra helyezi
- 1676 – Tarnowskie Góry polgárok a kolerajárvány idején minden évben elzarándokolnak Piekaryba és fogadalmat tesznek.
- 1680 – Prágában járvány tör ki. I. Lipót kérésére a Piekary Szűzanya másolatát átviszik Prágába, a visszaúton ünnepélyes körmenetben viszik körül Hradec Královén és Nysán.
- 1683 – Sobieski János Bécs felé menet imádkozik a kép előtt.
- 1696 – Erős Ágost megerősíti a pacta conventat és megújítja katolikus hitvallását
- 1734 – III. Ágost lengyel király megtekinti a helyi cink és vasérc-bányákat
- 1847 – Teodor Heneczek megnyitja az első sziléziai lengyel nyomdát
- 1849 – a bazilika felszentelése
- 1896 – a kálvária felszentelése
- 1911 – az Andaluzja szénbánya megnyitása
- 1922 – a Lengyel hadsereg bevonul, a várost Lengyelországhoz csatolják
- 1933 – Brzozowice és Kamieńt a városhoz csatolják
- 1934 – Piekaryt és Szarlejt Szarlej néven egyesítik
- 1935 – a város nevét Piekary Śląskiere változtatják
- 1937 – a felszabadulási domb ünnepélyes leleplezése
- 1939 – Piekary járási jogokat kap a Sejmtől, de a formális átadást a II. világháború kitörése meggátolja
- 1947 – teljes városjogokat kap
- 1954 – a Julian szénbánya megnyitása
- 1975 – az adminisztrációs reform eredményeképpen kialakul a mai város szerkezete
- 1990 – az önkormányzatot visszaállítják, városi tanácsválasztás
- 1994 – a város díszplogárságot ad II. János Pál pápának
- 1996 – Radio Piekary műsorainak indítása
Kerületek
[szerkesztés]
Az 1975-ös adminisztrációs reform során az alábbi kereületeket alakították ki:
Kozłowa Góra
Centrum
Szarlej
Brzozowice
Kamień
Brzeziny Śląskie
Dąbrówka Wielka
_COA.svg){kind=small}
_COA.svg){kind=small}
_COA.svg){kind=small}
_COA.svg){kind=small}
_COA.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statisztikai Főhivatal
- ↑ http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben? Historia miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
- ↑ M. Piasecki, T. Glinka Cuda Polski. Najpiękniejsze miasta. Tarnowskie Góry i Piekary Śląskie. Wydawnictwo Podsiedlik-Raniowski i Spółka Poznań isbn=83-7212-428-0
- ↑ http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben? Położenie miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
- ↑ http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Krajobraz Piekar Śląskich Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich |język=pl
- ↑ http://www.piekary.info.pl/geografia_piekar_slaskich4.htm Archiválva 2009. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Geografia Piekar Śląskich. Stosunki wodne Portal Internetowy piekary.info 2006.
- ↑ http://www.radzionkow.pl/index.php Aktualności. Urząd Miasta Radzionkowa 2007
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
