Peroxo-monokénsav
Peroxo-monokénsav | |
A peroxo-monokénsav pálcikamodellje | |
Más nevek | Caro-féle sav |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7722-86-3 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | H2SO5 |
Moláris tömeg | 114,04 g/mol |
Megjelenés | Fehér színű, kristályos |
Olvadáspont | 45 °C-on bomlik |
Forráspont | bomlik |
Oldhatóság (vízben) | Korlátlanul oldható erős hőfejlődés közben |
Kristályszerkezet | |
Koordinációs geometria |
tetraéderes |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincs besorolva |
Főbb veszélyek | Erős oxidálószer |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A peroxo-monokénsav vagy Caro-féle sav egy szervetlen vegyület, kén egyik oxosava. Peroxidkötést tartalmaz. A képlete H2SO5. Színtelen, kristályos vegyület. Vízben oldható, de ha vízben oldják, elbomlik. Feloldódik alkoholban és éterben. Erős oxidálószer.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Már szobahőmérsékleten is könnyen bomlik. Erős sav, de csak az egyik hidrogénatomját képes protonként leadni. Vízben oldva már szobahőmérsékleten is bomlik, ekkor kénsav és hidrogén-peroxid keletkezik.
A sói vízben jól oldódnak, és nagyon bomlékonyak. Emiatt tisztán nem állíthatók elő.
Előállítása
[szerkesztés]Peroxo-monokénsav keletkezik kloro-kénsavból hidrogén-peroxid hatására:
Kénsavból is előállítható hidrogén-peroxiddal:
Felhasználása
[szerkesztés]Oxidálószerként alkalmazzák szintéziseknél. Tisztító- és fehérítőszerként is felhasználható. A sóit a műanyagiparban a polimerizáció iniciátoraként használják.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.