Periophthalmus argentilineatus

Periophthalmus argentilineatus
	Thaiföldi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Öregrend:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Gébalkatúak (Gobioidei);
Család:	Gébfélék (Gobiidae);
Alcsalád:	Oxudercinae;
Nem:	Periophthalmus; Bloch & Schneider, 1801
Faj:	P. argentilineatus;
Tudományos név
	Periophthalmus argentilineatus; Valenciennes, 1837
Szinonimák
	Euchoristopus kalolo regius Whitley, 1931; Periophthalmus argentilineatus striopunctatus Eggert, 1935; Periophthalmus barbarus (non Linnaeus, 1766); Periophthalmus cantonensis (non Osbeck, 1765); Periophthalmus dipus Bleeker, 1854; Periophthalmus dipus angustiformis Eggert, 1935; Periophthalmus dipus parvus Eggert, 1935; Periophthalmus koelreuteri (non Pallas, 1770); Periophthalmus koelreuteri var. papilio (non Bloch & Schneider, 1801); Periophthalmus sobrinus Eggert, 1935; Periophthalmus vulgaris Eggert, 1935; Periophthalmus vulgaris ceylonensis Eggert, 1935; Periophthalmus vulgaris notatus Eggert, 1935; Periophthalmus vulgaris regius (Whitley, 1931); Periophthalmus vulgaris vulgaris Eggert, 1935; Periopthalmus argentilineatus Valenciennes, 1837;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Periophthalmus argentilineatus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Periophthalmus argentilineatus témájú kategóriát.

A Periophthalmus argentilineatus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A Periophthalmus argentilineatus hatalmas előfordulási területe két óceánnak a partjait foglalja magába. Elterjedésének a nyugati határa a Vörös-tenger és a Dél-afrikai Köztársaság között van, míg a keleti határa a Mariana-szigetek és Szamoa között húzódik. A legészakibb állományai a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigeteken, míg a legdélebbiek Ausztrália nyugati részén, valamint Óceánia egyes szigetein lelhetők fel.

Megjelenése

Ez a halfaj legfeljebb 19 centiméter hosszú; de már 5 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján 12-17 tüske és 9-12 sugár, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 8-11 sugár ül. A mellúszók feketén szegélyezettek, belső felükön sok apró, fehér ponttal. Egy hosszanti sorban 64-100 pikkely ül. A zöldes színű testén ezüstös szürke mintázat látható. A hasúszók nem forrtak össze, tehát nincs tapadókorongja.

Életmódja

Trópusi halfaj, amely egyaránt megél az édes-, sós- és brakkvízben is. Az oxigént képes, egyenesen a levegőből kivenni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre. Ha ez a hal elég nedvességhez jut, akkor akár 37 órát is távol lehet a víztől. A víz alá is lemerül, de 2 méternél mélyebbre nem. Főleg a mangroveerdőkben, a tengerparti pálmaerdők környékén és a folyók alsó szakaszában, valamint azok torkolatvidékén él. Területvédő állat, amely erősen kötődik az iszapba vájt üregéhez. Tápláléka férgek, rákok és rovarok.

Felhasználása

Ennek az iszapugró gébnek, mint sok más rokonának nincs halászati értéke, azonban a városi akváriumok szívesen tartják.

Képek

Források

Periophthalmus argentilineatus Valenciennes, 1837 FishBase
Murdy, E.O., 1989. A taxonomic revision and cladistic analysis of the Oxudercine gobies (Gobiidae: Oxudercinae). Records of the Australian Museum, Supplement 11:93 p.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap