Per Georg Scheutz

Per Georg Scheutz
Született	1785. szeptember 23. Jönköping, Svédország
Elhunyt	1873. május 22. (87 évesen) Stockholm
Állampolgársága	svéd
Nemzetisége	svéd
Gyermekei	Edward Scheutz
Foglalkozása	jogász, nyomdász, újságíró, műfordító, feltaláló
Iskolái	Lundi Egyetem
Kitüntetései	Royal Order of Vasa
Sírhelye	Sankt Johannes kyrkogård (Gravsten #86071)
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Georg Scheutz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A nevéhez fűződő mechanikus számológép

Per Georg Scheutz (Jönköping, 1785. szeptember 23. – Stockholm, 1873. május 22.) svéd jogász, nyomdász, újságíró, műfordító és feltaláló.

Pályafutása

1805-ben jogász diplomát szerzett a Lund Egyetemen, s jogászként helyezkedett el, majd az 1820-as években Svédország egyik legfontosabb politikai lapjának társszerkesztője, majd tulajdonosa lett. Később Shakespeare, Boccaccio és Walter Scott fordításaival szerzett ismertséget. Ezután a mechanikai tudományok felé fordította figyelmét. Egyebek között kiadott egy tucat technikai és kereskedelmi lapot. 1856-ban a svéd király lovaggá ütötte, és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották. Shakespeare-fordításaiért évjáradékot kapott, és számos további anyagi elismerésben részesült munkáiért.

Munkássága leginkább a számítógép-tudományban betöltött úttörőszerepe révén ismert. Ő építette meg azt az egyszerűsített differenciálgépet, amely az eredetileg hatodik differenciál helyett csak negyedikkel dolgozott. A gép tizennégy számjegyet használt, és alkalmas volt táblázatok készítésére, nyomtatására is. 1854-ben Londonban is bemutatták; Babbage is jelentősen támogatta.

1834-ben Edward fiával együtt az Edinburgh Review-ban olvastak Babbage differenciagépéről. A cikk alapján hozzáfogtak egy lényegesen módosított és egyszerűsített változat megépítéséhez. Már ez évben működőképes volt a készülék prototípusa, de ötleteiket 1851-ig nem tudták elfogadtatni. Akkor azonban a Svéd Akadémia anyagi támogatást nyújtott számukra egy nagyobb és tökéletesebb gép megépítésére. 1853-ban fejezték be a munkát, amely a párizsi kiállításon aranyérmet is nyert. Sokévi munka után, a kiadások miatt csaknem csődbe jutva fejezte be a differenciálgépet Scheutz. A gép pontos mását a Messrs. Dunkin and Co. cég készítette el az angol kormány számára, és az anyakönyvi irattárban használták. 1924-ben a chicagói Felt and Tarrant Co. birtokába került, ahonnan a Smithsonian Intézet szerezte meg.

Források

• Nyakóné Juhász Katalin: Jegyzet a Bevezetés az informatikába című tárgyhoz, Debreceni Egyetem [1] Archiválva 2013. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben