Pellérdy László
| Pellérdy László | |
| Született | 1907. november 11.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1974. szeptember 6. (66 évesen)[1] München |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1929) |
| Halál oka | autóbaleset |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pellérdy László (eredeti neve: Pospesch László Pál Adolf) (Budapest, 1907. november 11.[2] – München, 1974. szeptember 6.) az állatorvostudományok doktora (1961), a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetének tudományos munkatársa, a Magyar Parazitológusok Társasága elnökségének tagja, a "Society of Protozoologists" (USA), a "Deutsche Gesellschaft für Parasitologie" (NSZK) társaságok választott tagja, a "The Academy of Zoology" (Agra, India) meghívott tagja, a "Folia Parasitologica" (Csehszlovákia) folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.[3]
Magyar állatorvos, parazitológus.
Életpályája
[szerkesztés]1929-ben végzett a budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. Ekkor Kotlán Sándor parazitológiai intézetébe került. 1930–1937 között vidéki állatorvos volt. 1933-ban állatorvosdoktori oklevelet szerzett. 1937–1949 között a szentgotthárd–muraszombati, majd a bácsalmási járásban áll. állatorvosként tevékenykedett. 1949–1951 között a budapesti Országos Állategészségügyi Intézetben a parazitológiai osztályt vezette. 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetében megszervezte és vezette a parazitológiai osztályt. 1973-ban nyugdíjba vonult.
A kórokozó véglények (protozoonok) közé tartozó coccidiumok tanulmányozása terén nemzetközi hírnevet szerzett. A müncheni nemzetközi parazitológiai kongresszus díszvendége volt, hazatérőben autóbaleset áldozata lett.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Pospesch Adolf és Forbovszky Stefánia voltak.[2]1939-ben házasságot kötött Fittler Margit (1920–2004) fényképésszel.[4][5]
Temetése a Rákoskeresztúri temetőben történt.[3]
Művei
[szerkesztés]- A sertések orsóférgességének gazdasági jelentősége (1936)
- Kísérleti vizsgálatok a házinyúl májcoccidiosisáról (1937)
- A környezeti tényezők befolyása a parazitákkal való fertőzöttség elterjedésére (1954)
- A coccidiumok monográfiája (doktori értekezés, kézirat, Budapest, 1958)
- Összehasonlító vizsgálatok egyes szulfonamidok coccidiostatikus hatásáról (1959)
- A coccidiosisok gazdasági jelentősége (1959)
- Régi és új utak a baromficoccidiosis gyógykezelésében (1960)
- Adatok a maxima-coccidiosis ismeretéhez és hazai előfordulásához (1960)
- Vizsgálatok csirkék brunetti-coccidiosisának magyarországi előfordulásával kapcsolatban (1960)
- Gyógyszerrezisztens coccidium-törzsek előfordulásáról (1961)
- Baromficoccidiosis (Budapest, 1962)
- Összefüggés a csirkék A-vitaminellátottsága és a vakbél-coccidiosis között (1962)
- Baromfi-kokcidiózis (1962)
- A gyöngytyúk coccidiosisa (1962)
- Protozoa (Spórás véglények című fejezet, a Magyarország állatvilága sorozatban, Budapest, 1964)
- Baromfi-egészségtan (1976)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 3005/1907. folyószám alatt.
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ https://epa.oszk.hu/02900/02934/00035/pdf/EPA02934_mafi_evi_jelentes_2008_049-050.pdf
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Pellérdy László a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
További információk
[szerkesztés]- Holló Ferenc: Pellérdy László (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975. 1. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7
- Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Budapest, 2004. Mundus Magyar Egyeti Kiadó.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8