Ugrás a tartalomhoz

Pellérdy László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pellérdy László
Született1907. november 11.[1]
Budapest
Elhunyt1974. szeptember 6. (66 évesen)[1]
München
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1929)
Halál okaautóbaleset
SírhelyeÚj köztemető
SablonWikidataSegítség

Pellérdy László (eredeti neve: Pospesch László Pál Adolf) (Budapest, 1907. november 11.[2]München, 1974. szeptember 6.) az állatorvostudományok doktora (1961), a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetének tudományos munkatársa, a Magyar Parazitológusok Társasága elnökségének tagja, a "Society of Protozoologists" (USA), a "Deutsche Gesellschaft für Parasitologie" (NSZK) társaságok választott tagja, a "The Academy of Zoology" (Agra, India) meghívott tagja, a "Folia Parasitologica" (Csehszlovákia) folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.[3]

Magyar állatorvos, parazitológus.

Életpályája

[szerkesztés]

1929-ben végzett a budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. Ekkor Kotlán Sándor parazitológiai intézetébe került. 1930–1937 között vidéki állatorvos volt. 1933-ban állatorvosdoktori oklevelet szerzett. 1937–1949 között a szentgotthárdmuraszombati, majd a bácsalmási járásban áll. állatorvosként tevékenykedett. 1949–1951 között a budapesti Országos Állategészségügyi Intézetben a parazitológiai osztályt vezette. 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézetében megszervezte és vezette a parazitológiai osztályt. 1973-ban nyugdíjba vonult.

A kórokozó véglények (protozoonok) közé tartozó coccidiumok tanulmányozása terén nemzetközi hírnevet szerzett. A müncheni nemzetközi parazitológiai kongresszus díszvendége volt, hazatérőben autóbaleset áldozata lett.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Pospesch Adolf és Forbovszky Stefánia voltak.[2]1939-ben házasságot kötött Fittler Margit (1920–2004) fényképésszel.[4][5]

Temetése a Rákoskeresztúri temetőben történt.[3]

Művei

[szerkesztés]

[6]

  • A sertések orsóférgességének gazdasági jelentősége (1936)
  • Kísérleti vizsgálatok a házinyúl májcoccidiosisáról (1937)
  • A környezeti tényezők befolyása a parazitákkal való fertőzöttség elterjedésére (1954)
  • A coccidiumok monográfiája (doktori értekezés, kézirat, Budapest, 1958)
  • Összehasonlító vizsgálatok egyes szulfonamidok coccidiostatikus hatásáról (1959)
  • A coccidiosisok gazdasági jelentősége (1959)
  • Régi és új utak a baromficoccidiosis gyógykezelésében (1960)
  • Adatok a maxima-coccidiosis ismeretéhez és hazai előfordulásához (1960)
  • Vizsgálatok csirkék brunetti-coccidiosisának magyarországi előfordulásával kapcsolatban (1960)
  • Gyógyszerrezisztens coccidium-törzsek előfordulásáról (1961)
  • Baromficoccidiosis (Budapest, 1962)
  • Összefüggés a csirkék A-vitaminellátottsága és a vakbél-coccidiosis között (1962)
  • Baromfi-kokcidiózis (1962)
  • A gyöngytyúk coccidiosisa (1962)
  • Protozoa (Spórás véglények című fejezet, a Magyarország állatvilága sorozatban, Budapest, 1964)
  • Baromfi-egészségtan (1976)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]