Ugrás a tartalomhoz

Kiss Pál (iparművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paul Kiss szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk az fémműves iparművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Pál (egyértelműsítő lap).
Kiss Pál
Született1886. március 5.[1][2]
Bélafalva[1]
Elhunyt1962 (75-76 évesen)
Linières-Bouton
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • ipari formatervező
  • lakatos
  • művész
  • vasipari munkás
Kitüntetéseiezüstérem (1924)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Paul Kiss [született Kiss Pál. Nevét írják Paul Kis formában is.] (Bélafalva, ma Belani[4][5]1886. március 5.[6] – Linières-Bouton, 1962) magyar származású,[7] Franciaországban élt iparművész, díszműlakatos, a szecessziós és art déco stílus jelentős alkotója. „Paul Kisst az art déco fémmegmunkálás Edgar Brandt utáni legnagyobb francia mesterének tartják”.[8]

Asztal 1920-ból
A Párizsi Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon szereplő ezüstözött vasból készült tintatartó, papírvágókés és ellenző. 1925

Pályafutása

[szerkesztés]

A francia kézművességben Émile Robert(wd) (1860–1924) műlakatos emelte ismét régi rangjára a kovácsoltvas művészetet. Az ő műhelyében nevelődött ki a későbbi műlakatosságot iparművészi szinten művelő generáció. Közülük Edgar William Brandt(wd) (1880–1960) francia vasműves és fegyvertervező[9] és Raymond Subes(wd)[10] műlakatos műhelyeiben tanult és dolgozott az 1907-től Párizsba érkezett Paul Kiss. Hozzá hasonlóan „az art deco több magyar iparművészt is (a szintén kovács Adalbert Szabót, az üveges Báthory Júliát) a francia fővárosba vonzott.” [11] Közülük Szabó Adalbert György(wd) (Georges-Adalbert Szabo) a legismertebb, aki korábbi erdélyi működés után 1895 körül érkezett Párizsba, majd nem sokkal később Nitsch Mihály és Gyula (Michel és Jules Nics: „Nics frères”), Katona Lajos (Louis Katona, 1850–1932) és Mericskay Ferenc (François Mericskay), akik saját nevükön vagy cégekben dolgozva járultak hozzá a francia vasmunka ezen aranykorához a század első felében.

„Talán egyetlenegy nemzet sem használja oly sokféleképpen és oly nagymértékben művészi célokra a kovácsolt vasat, mint a francia. Nem csupán az épületek széles erkélyein sűrűn alkalmazott díszes vaskorlátok és kapuk adnak bőséges alkalmat a francia vasműveseknek művészi invenciójuk érvényesülésére, hanem a belső helyiségekben is gyakran látjuk a vasból készült díszes használati tárgyakat, csillárokat, tűziszerszámot, asztali lámpákat, polcokat, ellenzőket stb.-t. Ezért van annyi jó mestere a francia vasművességnek, mely technikai kiválósága mellett művészi szempontból is megállja a magasabb igényű bírálatot. Sőt a modern francia iparművészet talán épp e téren érte el a legjobb eredményeket.” – írta 1925-ben a párizsi világkiállítás elemzésekor Bor Pál.[12]

Paul Kiss az első világháború után saját műhelyt és galériát hozott létre a párizsi rue Léon-Delhomme 2–4. szám alatt.[13] Sikerei mögött fő tervezője az 1914–1919 között budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett, és 1923-ban Párizsba költözött Fehér Pál (Paul Feher, 1898–1990) is ott állt, aki azonban munkaadója és társa megfelelő elismerése híján nézeteltérésük miatt 1929-ben Clevelandbe vándorolt és csatlakozott az őt meghívó Martin Rose-hoz (a csepeli születésű, Jungfer cégnél tanult Rosenblüh Mórhoz) designerként.[8]

Paul Kiss később Dél-Franciaország helyiségeiben, a Földközi tenger mellékén is megfordult és alkotott. 1927–1928-ban fontos munkákat végzett I. Fuád király és Nazli királyné számára a Kairótól északra fekvő Koubbeh palotában(wd) (Ernesto Verrucci(wd) bej, építész), amely Fuád uralkodása alatt királyi rezidenciaként szolgált. (Ma az egyiptomi kormány külföldi vendégeinek lakóhelye). A Kiss Pál levéltárban (Fontenay-sous-Bois) található képek, rajzok szerint kovácsoltvas indás, virágos, leveles műveket, szőnyegminta utánzatú erkélyeket készített a királyi pár számára; két csillárt sok tekervénnyel a fogadóterem számára, több réz és kovácsoltvas állólámpát indákkal és gyöngyökkel (egyet a télikert számára), valamint egy elválasztó rácsot Nazli királyné lakásaihoz.

Kiss Pált nagy valószínűséggel barátja, az egyiptomi születésű festő és dekoratőr Edmond Soussa(wd) (1898–1989) mutatta be az egyiptomi társadalomnak, aki a biliárd nemzetközi bajnoka is volt. Feltételezhetően közös tervezésük volt (Soussa tervrajz-hagyatékán alapulva) az 1927. májusi párizsi biliárd világbajnoki trófea: egy földgömb, amelyet a világtérkép díszít, alapzatának illusztrációja egy egyiptomi szfinx, a Szabadság-szobor és az Eiffel-torony.[14] A másik, közös tervük alapján készült biliárdtrófeát 1928 májusában I. Fuád király adta át a Kairóban rendezett verseny végén. Ez egy lombokkal díszített kehely, amelyet egyiptomi motívumokkal körülvett talapzaton ókori egyiptomi figurák három alakja tart.[15]

Paul Kiss dolgozott Kairó Zamalek(wd) kerületében is Losy bey palotáján. Ő készítette el a táncosok és zenészek számára szolgáló dupla bejárati kaput, amelyet az 1931. évi párizsi gyarmati kiállításon is bemutattak.[16]

„Kiss Pál használati tárgyait gyakran kovácsolt és ezüstözött vasból készítette (tintatartó, papírvágó kés stb.). Magyaros motívumok is felbukkantak alkotásainak rengetegében. Munkáit a francia művészeti folyóiratok folyamatosan bemutatták és ismertették.”[17]

1928-ban a Magyar Iparművészeti Társulat tagjául jelentkezett.[18]

A Francia Művészek Társaságának (Société des Artistes Français) és a Francia Dekoratőrök Társaságának (Société des Artistes Décorateurs) tagja volt.[19]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Az 1925. évi Párizsi Art Déco Kiállításra készített, fácánokkal díszített vasajtaját a Párizsi Iparművészeti Múzeum őrzi.(Musée des Arts décoratifs de Paris).

Köztéri művei[20]

  • Párizs, Champs-Élysées (8. kerület), 93. szám alatti épület. Wagram-Saint-Honoré villa. Paul Kiss, ajtó, 1928
  • Párizs, Quai de Jemmapes (10. kerület), 80. szám alatti épület. (Építész: Georges Sachs) Paul Kiss, nagy rács 1932
  • Párizs, Rue Michel-Ange (16. kerület), 9. szám alatti épület. (Építész: Henri Fivaz, 192?) Paul Kiss, ajtó és korlát. (Az ajtó kialakítását Kiss több ízben ismételten felhasználta.)
  • Párizs, Rue Alexandre Dumas (20. kerület), 18. szám alatti épület. (Építész: Gaston Dejouy) Paul Kiss, ajtó, 1911
  • Levallois-Perret: Az első világháborúban elesettek emlékműve. Temető, mauzóleum. Rue Baudin 101. (Építész: Henri Bertin) Paul Kiss, kapu, 1927. (1924-ben ezüstérmes mű a Salon des Artistes Français kiállításán.) Ez az ajtó a kripta bejárata, ahol a fronton meghalt 300 katona nyugszik.[19]
  • Bangkok: Egy bejárati ajtó a thaiföldi királyi palotában.[19]
  • Rethel: Üvegház Guillemin polgármester télikertjében.[19]

Díjai

[szerkesztés]
  • 1924 – Ezüstérem a francia művészeti kollektív kiállításon
  • 1925 – Aranyérem a Nemzetközi Art Déco Kiállításon (Exposition des Arts Decoratifs et Industriels Modernes)
  • 1926 – Bronzérem a Galliéra Múzeum kiállításán (Exposition Musée Galliéra)
  • 1928 – Aranyérem a Francia Építészek Szakmai Kiállításán (Exposition professionnelle des Architectes Français)
  • 1929 – Párizs városának bronzérme szakmunkások kiképzéséért

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b https://web.archive.org/web/20220706082000/https://encyclopedia.design/2021/11/18/paul-kiss-1885-1962-hungarian-metal-worker/
  2. ↑ https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k65040457/f40.item.r=%22Kis,%20Paul%22
  3. ↑ https://www.1stdibs.com/fr/creators/paul-kiss/
  4. ↑ Encyclopedia designe (150 years of decorative and applied arts) (angol nyelven). [2021. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  5. ↑ Egyes források szerint szülőhelye Kézdiszentkereszt, a mai Poian (Románia)
  6. ↑ 1926. január 26. Honosítási közlemények. Itt a szülők állampolgársága van megadva. „Kis (Paul), vasműves, született 1886. március 5-én Kézdiszentkereszten (Magyarország), szülők románok, lakóhely Párizs.” Journal officiel de la République française. Lois et décrets, 1926. február 2. 1522. p.
  7. ↑ „Apja volt feltehetően az a Kiss Károly, aki alig egy évtizedet (1901–1910) dolgozott önálló mesterként, ezért kevés alkotását ismerjük, de a Bp. V. Deák Ferenc u. 15. sz. ház kovácsoltvas kapujával a legjobb mesterek között szerepelhet”. Pereházy Károly i.m. 388. o.
  8. ↑ a b Rose Iron Works honlap, Martin, Melvin és Robert Rose fémmegmunkáló, designer vállalkozás honlapja (angol nyelven). [2021. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)]
  9. ↑ Brandt az I. világháború alatt fegyvertervezőként működött, majd az 1920-as években emelkedett ki, főként az 1925. évi nemzetközi kiállításon. Az 1930-as években Kairóban is dolgozott a királyi udvarnak, és New Yorkban, Montréalban és Londonban is vállalt munkákat.
  10. ↑ Raymond Subes (Párizs, 1891. április 13. – Étampes (Essonne), 1970. január 31.), műlakatos
  11. ↑ Vadas József: Napjaink divatja történeti háttérrel Szép Lak, 23. évf. Ősz 2018. 3. szám. [2021. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  12. ↑ Bor Pál: A Párisi Iparművészeti Kiállítás stíluskritikája. Györgyi Kálmán (szerk.): Magyar Iparművészet 28. évfolyam 1925. 3. szám, 113. oldal
  13. ↑ Magyar képzőművészek Franciaországban. Artnet online lexikon. [2021. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  14. ↑ A trófea képe.
  15. ↑ A trófea képe.
  16. ↑ A kapurácsozat képe.
  17. ↑ Pereházy Károly i.m. 388. o.
  18. ↑ Györgyi Kálmán (szerk.): Magyar Iparművészet 31. évfolyam 1928. 7-8. szám. 183. oldal. Az Iparművészeti Társulat köréből
  19. ↑ a b c d Georges Denoinville: Paul Kiss, féronnier d’art. In: Mobilier et décoration. Revue française des arts décoratifs appliqués. Paraissant tous les mois. Marcel Honoré (szerk.) Kiad. Editions Edmond Honoré (Paris). Sèvres, 1925. január 1. 21–27. p.
  20. ↑ Bernard Marrey: La ferronnerie dans l’architecture à Parisaux XIXe et XXe siècles. Éditions du Linteau, Párizs, 2014.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Kiss című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Paul Kiss művei az Artnet oldalán

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiss_Pál_(iparművész)&oldid=27114125”