Ugrás a tartalomhoz

Bor Pál (képzőművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a festőről, szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Bor Pál (egyértelműsítő lap).
Bor Pál
SzületettBeck Pál
1889. március 2.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1982. január 31. (92 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-2-33)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bor Pál, 1926-ig Beck Pál[5] (Budapest, 1889. március 2.[6] – Budapest, 1982. január 31.) magyar festő, grafikus, szobrász, művészeti író. Unokája, Bor András építész.

Életpályája

[szerkesztés]

Beck Adolf (1860–1939)[7][8] kereskedő és Augenstein Matild (1867–1945) fia.[9] 1911-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti műegyetemen. 1911–1914 között Párizsban tanulta a festészetet, ahol Henry Martin és Maurice Denis oktattta. 1913-ban Nagybányán Réti Istvánnál, majd a fővárosban Körösfői-Kriesch Aladárnál tanult. 1914–1919 között polgári internált volt Bretagne-ban. Amíg fogságban volt rajzolt, festett, faragott. 1919-ben Rippl-Rónai József fonyódi művésztelepén dolgozott. 1920–1944 között Badacsonyban festett. 1921-től rendszeresen kiállító volt. 1921–1927 között a Magyar Írás cínű folyóirat képzőművészeti szerkesztőjeként dolgozott. 1924–1925 között Párizsban élt. 1926–1949 között a Képzőművészek Új Társasága alapító, törzs- és vezetőségi tagja, rendszeres kiállítója volt. 1925–1926 között Olaszországban tartózkodott. 1930-ban a Műhely Szövetség társalapítója volt. Az 1930-as években szőnyegeket tervezett. 1944–1947 között Dömsödön élt. 1945-ben az Eskü úti (ma: Szabadsajtó út) Klotild-palotában levő műterme leégett, műveinek nagy része megsemmisült. 1948–1949 között Békásmegyeren élt. 1958-ban ismét Párizsba utazott. 1963-tól az új, színes üvegkép technika foglalkoztatta. 1986-ban a Régi Műcsarnokban volt emlékkiállítása.

Sírja a Farkasréti temetőben található (34/2-2-33).

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Gerő Jozefa volt, Goldberger Izidor és Bőhm Ágnes lánya, akit 1926. augusztus 5-én Lengyeltótiban vett nőül.[10]

Bor Pál festő, grafikus, szobrász, művészeti író sírja Budapesten. Farkasréti temető: 34/2-2-33

Kiállításai

[szerkesztés]

Egyéni

[szerkesztés]
  • Nemzeti Szalon (Budapest, 1921, 1926)
  • Ernst Múzeum (Budapest, 1924, 1947, 1964, 1970)
  • Tamás Galéria (Budapest, 1929, 1931–1932, 1941, 1944)
  • Salon d’Automne (Párizs, 1923, 1925)
  • Velencei Biennálé (1926, 1928)
  • Milánói Iparművészeti Triennálé (bronzérem, 1933)
  • Fényes Adolf terem (Budapest, 1958)
  • Műcsarnok (Budapest, 1977)
  • Szinnyei szalon (1999)

Csoportos

[szerkesztés]
  • 1924 Salon d'Automne, Párizs
  • 1925 Salon d'Automne, Párizs
  • 1926–1942. a KUT valamennyi hazai és külföldi kiállításán
  • 1926. XV. Velencei Biennálé ? magyar szekció
  • 1928. XVI. Velencei Biennálé, magyar szekció
  • 1933. Milánói Iparművészeti Triennálé (szőnyege bronzérmet nyert)
  • 1948 90 művész kiállítása (Nemzeti Szalon, Budapest)
  • 1957 Tavaszi Tárlat (Műcsarnok, Budapest)
  • 1966-tól Őszi Tárlat (Tornyai Múzeum, Hódmezővásárhely)
  • 1977 Festészet ’77 (Műcsarnok, Budapest)
  • 1979 A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás (Műcsarnok, Budapest)

Művei

[szerkesztés]

Festményei

[szerkesztés]
  • Regatta (olaj, 1915)
  • Férfi fej (olaj, 1915)
  • Fantázia (víz, 1915)
  • Gótika (víz, 1917)
  • Tanulmányfej (víz, 1916)
  • Fogolytárs (olaj, 1918)
  • Hálót húzó broton halászok (víz, 1918)
  • Kettős arckép (olaj, 1919)
  • Körhinta (olaj, 1920)
  • Tomaji kőkereszt viharban (olaj, 1920)
  • Riza puszta Badacsony mellett (olaj, 1920)
  • Kis parasztlány (olaj, 1920)

Rajzai

[szerkesztés]
  • Örvény (rajz, 1915)
  • Fahordók (szén, 1918)
  • Breton halászok (1918)
  • Szántók (kréta, 1919)
  • Domboldal (1919)

Szobrai

[szerkesztés]
  • A Fekete Kolostor (bronz, 1916-1952)
  • Melankólia (gipsz, 1917)
  • Szomorúság (gipsz, 1917)
  • Tehetetlenség (bronz, 1917)
  • Női akt (bronz, 1919)
  • Csók (bronz, 1920)
  • Életöröm (bronz, 1920)
  • Ima (bronz, 1920)
  • Kétségbeesés (bronz, 1920)
  • Vágy (gipsz, 1920)
  • Anya gyermekkel (kő, 1923, MNG)
  • Anya gyerekkel, asszony, bárányok (1926)
  • Ülő női akt (bronz, 1930, MNG)
  • Hazafelé (1930)
  • Vasárnap (1934, MNG)
  • Pásztor bárányokkal (1944-1945)
  • Legelő birkák (1946)
  • Fák (1965)
  • Férfi alak (üvegbeton, 1973, MNG)
  • Zivatar (1976)

Könyvei

[szerkesztés]
  • A mozgás ábrázolása (Nyugat, 1921; Ponticulus hungaricus, 1996)
  • Festészet és zene (Magyar Írás, 1923)
  • Párizsi képzőművészeti mozgalmak (Magyar Írás, 1924)
  • Párizs és Moszkva (Magyar Írás, 1925)
  • A kubizmus problémája. Csáky és szobrászata (Budapest, 1926)
  • A XX. század művészete (Párizs, 1968)
  • Emlékezések, elmélkedések. Önarckép – számadás önmagamnak (Budapest, 2003)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02082.htm, Bor Pál, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  5. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 157186/1926. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1424. kép 3. karton
  6. ↑ Születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 21/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Beck Adolf halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 20/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Beck Adolf gyászjelentése (1939. január 10.) Pesti Napló, 90. évfolyam, 7. szám
  9. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a budai izraelita hitközség házassági akv. 18/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a lengyeltóti polgári házassági akv. 37/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Hevesy Iván: Bor Pál kőrajzai (Nyugat, 1922. március 1.)
  • Rabinovszky Máriusz: Bor Pál a Tamás-szalonban (Nyugat, 1929. március 1.)
  • Szomory Dezső: Képzőművészek Új Társasága a Nemzeti Szalonban (Az Est, 1934. április 15.)
  • Németh Lajos: Bor Pál emlékkiállítás (katalógus-előszó, 1964. Ernst Múzeum)
  • Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből, 1904-1914 (Budapest, 1972)
  • Szerdahelyi István: A magyar esztétika története (1976)
  • Mezei Ottó: Bor Pál művészeti írásai (Budapest, 1980)
  • Ráth Zsolt: Bor Pál művészetelméleti írásai (Ars Hungarica, 1981)
  • Frank János: Bor Pál halálára (Élet és Irodalom, 1982. február 5.)
  • Magyar Művészet 1919-1945 (szerkesztette: Kontha Sándor, Budapest, 1985)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bor_Pál_(képzőművész)&oldid=27207700”