Paralelepipedon
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Paralelepipedon | |
---|---|
tartalmazó halmaz | hasáb |
oldallapok száma | 6 (paralelogramma) |
élek száma | 12 |
csúcsok száma | 8 |
szimmetria | középpontosan tükrös (centrálszimmetrikus) |
konvexitás | konvex |
A paralelepipedon olyan hat lap által határolt térbeli geometriai alakzat, amelynek minden oldallapja paralelogramma. A név a görög παραλληλ-επίπεδον (párhuzamos síkok) kifejezésből ered. Három ekvivalens definíció:
- A paralelepipedon egy paralelogramma alapú hasáb.
- A paralelepipedon egy hatoldalú térbeli geometriai alakzat, amelynek minden oldallapja paralelogramma.
- A paralelepipedon egy hatoldalú térbeli geometriai alakzat, amelynek két-két szemközti oldallapja párhuzamos.
A téglatest, a kocka és a romboéder paralelepipedonok. A paralelepipedon egy poliéder.
Tulajdonságok
[szerkesztés]Bármely párhuzamos oldalpár tekinthető a hasáb alapjának. Négy-négy él párhuzamos és egyenlő hosszúságú.
A paralelepipedon előállítható a kocka lineáris leképezéseként.
Bármely egybevágó paralelepipedonokkal hézagmentesen kitölthető a tér.
Térfogat
[szerkesztés]Mivel a paralelepipedon hasáb, térfogata az alaplap területének és az alaplaphoz tartozó magasságnak a szorzata. Magasság alatt az alapsíkok távolságát értjük (az őket összekötő legrövidebb szakasz hossza).
A paralelepipedon térfogata kiszámítható az egy csúcsból induló oldalvektorok vegyes szorzataként.
Ha a = (a1, a2, a3), b = (b1, b2, b3) és c = (c1, c2, c3), akkor paralelepipedon előjeles térfogata megegyezik az alábbi determináns értékével: