Palatinus-házak (Pozsonyi út)
| Palatinus-házak | |
 | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Cím | Budapest, Pozsonyi út 2-18. |
| Építési adatok | |
| Lebontás éve | 1911–1912 |
| Építési stílus | |
| Tervező | Vidor Emil |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épületegyüttes |
| Elhelyezkedése | |
 Palatinus-házak
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 54″47.514559°N 19.048303°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 54″47.514559°N 19.048303°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus-házak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Palatinus-házak egy nagy méretű, több házból álló lakótömb Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban, a Pozsonyi út mentén, .
Története
[szerkesztés]A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között, a Pozsonyi út 2-18. / Radnóti Miklós u. 38-40. / Újpesti rakpart 1-9. / Jászai Mari tér 5-6. telkeken[1] épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé. E munkák keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[2] Az építő cég pedig Palatinus Rt. nevet vette fel.
Eredetileg egy bérház építéséről volt szó. A pályázatot Messinger Hugó nyerte meg „Jövedelmező” jeligéjű pályatervével (I. díj, 2000 korona). A 2. díjat Habicht Károly kapta, és megvették Thomas Antal, Klenovits és Prokisch János közös, Tscheuke Hermann, és Módl Lajos terveit.[3]
Végül azonban Vidor Emil kapta a megbízást, és nem egy, hanem 5 tömb (összesen 16 bérház) épült fel a 4961 négyszögöl nagyságú telkeken.[4] Az építészeti munkálatokban Cséti István és Pólya Sándor is részt vehetett. Az épületek vasbetonból épültek, amelyeket a Gründwald testvérek és Schiffer cég végzett. Az 1237 hrsz. telken 1911-ben („Palatinus paloták”), az 1241. hrsz. telken 1912-ben épültek fel. Utána abban az évben személyfelvonókat is gyártottak hozzá.[5]
A Jászai mari tér felőli csoportban nagypolgári lakások kerültek kialakításra, 3-6 szobás, 1-2 cselédszobás lakásokkal, beépített porszívókkal, gázmelegítős fürdőszobakályhákkal, bevezetett Margit-szigeti termálvízzel, kaputelefonnal, tágas lépcsőházakkal. A többi 4 tömbbe középpolgári (2-3 szobás) lakásokat terveztek.[6]
A Palatinus Rt. irodái az előkelő tömb 4. emeletére kerültek.[7]
Az épületeket modern, kevéssé díszített homlokzatokkal látták el. Az egységesen vakolt felületeket szegmensívekben előreugró zárterkélyeket, trapévégződésű oromzatokat, az 5. emeleteken sarokerkélyeket, lekerekített sarkú éleket, és a finn-magyar népies stílushoz köthető boglyaíves kupolás saroktornyokat kaptak. A legelőkelőbb házat geometrikus díszekkel látták el.[8] Voltak egyéb kisebb tornyok is az épületeken, de ezeket a második világháborús sérüléseik miatt később elbontották.[9]
Képtár
[szerkesztés]
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész, Balassi Kiadó Kft., Budapest, 2022, ISBN 9789634561248
- Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3
- https://budapest100.hu/house/alkotmany-utca-4/
- http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=pozsonyi-ut-2-18&cimtxt=Pozsonyi%20%C3%BAt%202-18%20&scrwidth=1920