Ugrás a tartalomhoz

Palatinus-házak (Pozsonyi út)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palatinus-házak
TelepülésBudapest XIII. kerülete
CímBudapest, Pozsonyi út 2-18.
Építési adatok
Építés éve19111912
Építési stílus
TervezőVidor Emil
Hasznosítása
Felhasználási területépületegyüttes
Elhelyezkedése
Palatinus-házak (Budapest)
Palatinus-házak
Palatinus-házak
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 54″47.514559°N 19.048303°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 54″47.514559°N 19.048303°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus-házak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Palatinus-házak egy nagy méretű, több házból álló lakótömb Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban, a Pozsonyi út mentén.

Története

[szerkesztés]

A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között, a Pozsonyi út 2-18. / Radnóti Miklós u. 38-40. / Újpesti rakpart 1-9. / Jászai Mari tér 5-6. telkeken[1] épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé. E munkák keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[2] Az építő cég pedig Palatinus Rt. nevet vette fel.

Eredetileg egy bérház építéséről volt szó. A pályázatot Messinger Hugó nyerte meg „Jövedelmező” jeligéjű pályatervével (I. díj, 2000 korona). A 2. díjat Habicht Károly kapta, és megvették Thomas Antal, Klenovits Pál és Prokisch János közös, Tscheuke Hermann, és Módl Lajos terveit.[3]

Végül azonban Vidor Emil kapta a megbízást, és nem egy, hanem 5 tömb (összesen 16 bérház) épült fel a 4961 négyszögöl nagyságú telkeken.[4] Az építészeti munkálatokban Cséti István és Pólya Sándor is részt vehetett. Az épületek vasbetonból épültek, amelyeket a Gründwald testvérek és Schiffer cég végzett. Az 1237 hrsz. telken 1911-ben („Palatinus paloták”), az 1241. hrsz. telken 1912-ben épültek fel. Utána abban az évben személyfelvonókat is gyártottak hozzá.[5]

A Jászai mari tér felőli csoportban nagypolgári lakások kerültek kialakításra, 3-6 szobás, 1-2 cselédszobás lakásokkal, beépített porszívókkal, gázmelegítős fürdőszobakályhákkal, bevezetett Margit-szigeti termálvízzel, kaputelefonnal, tágas lépcsőházakkal. A többi 4 tömbbe középpolgári (2-3 szobás) lakásokat terveztek.[6]

A Palatinus Rt. irodái az előkelő tömb 4. emeletére kerültek.[7]

Az 1950-es évek elején[8] (más források szerint az 1960-as években)[9] az Újpesti rakpart 1-3. számú épület Duna felőli oldalán, franciaudvaros beépítéssel szögletes pártétkezde nyílt.[10] A 2010-es évektől zsidó közösségi központot (ZSILIP) alakítottak ki benne.[11]

Kinézet

[szerkesztés]

Az épületeket modern, kevéssé díszített homlokzatokkal látták el. Az egységesen vakolt felületeket szegmensívekben előreugró zárterkélyeket, trapévégződésű oromzatokat, az 5. emeleteken sarokerkélyeket, lekerekített sarkú éleket, és a finn-magyar népies stílushoz köthető boglyaíves kupolás saroktornyokat kaptak. A legelőkelőbb házat geometrikus díszekkel látták el.[12] Voltak egyéb kisebb tornyok is az épületeken, de ezeket a második világháborús sérüléseik miatt később elbontották.[13]

Régi felvételek szerint az épületet nem a mai szürke, hanem vörös színű tető borította.

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bolla, i. m., 177. o.
  2. Sas-Gellért: Budapest XIII. kerület, 17. o.
  3. Gottdank, i. m., 180. o.
  4. Gottdank, i. m., 171. o.
  5. Gottdank, i. m., 172. o.
  6. Gottdank, i. m., 173. o.
  7. Gottdank, i. m., 174. o.
  8. Bolla, i. m., 183. o.
  9. https://zsilip13.hu/rolunk/
  10. Bolla, i. m., 183. o.
  11. https://zsilip13.hu/rolunk/
  12. Gottdank, i. m., 175. o.
  13. Gottdank, i. m., 176. o.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]