Thomas Antal
| Thomas Antal | |
| Született | 1889. április 21. Versec |
| Elhunyt | 1967. augusztus 19. (78 évesen)[1] Budapest |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Farkasréti temető[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Antal témájú médiaállományokat. | |
Thomas Antal (Versec, 1889. április 21. – Budapest, 1967. augusztus 19.) magyar építész.
Élete
[szerkesztés]Budapesti és bécsi műegyetemi és iparművészeti iskolai tanulmányok után, 1907-től Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészirodájában kapott munkát. Később Führer Miklós mellé került, és vele dolgozott 1912-ig. Ezzel párhuzamosan, 1910-től Sváb Gyula és Jakabffy Zoltán munkatársaként részt vett a Kultuszminisztérium Műszaki Osztályának népiskola-rendszer kialakítási tervezésében.[2] Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).[3]
Számos tervpályázaton indult, de sok alkotása nem valósult meg. Az első világháború utáni időszakban épültek ideiglenes pavilonjai a budapesti nemzetközi vásárok számára. Az 1930-as években népies stílusban tervezett lakóházakat, templomokat.[2] Az 1930-as években modern, funkcionalista stílusú épületek kerültek ki kezei közül, ezeken minimális art déco hatás is megfigyelhető.[4]
Az építészet mellett festőként is ismert volt, és 1909-től alkotásait kiállításokon mutatta be. Különböző utazásai alkalmával sok rajzot és festmény készített. Számos ábrázolása a budapesti régi Tabán városrészhez köthető. Foglalkozott emellett kerámiakészítéssel és más iparművészeti ágakkal. Nevéhez fűződik a Feszty-körkép diorámájának felújítása és a hozzá tartozó szobrok megmintázásra.[2]
1985-ben 150 db, 1920 és 1950 között készült tervrajza bekerült a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményébe.[5]
Munkásságáról 1988-ban a Magyar Építészeti Múzeum kiállítással emlékezett meg. Ennek anyaga nem sokkal később kiállítási katalógus formájában is megjelent.[6]
Ismert épületei
[szerkesztés]
- 1910-es évek: iskolaépület (helyszín nem azonosítható) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében[7]
- 1938: Szent István elemi iskola, Székesfehérvár, Széna tér 10.[4]
- 1938 k.: Szent Imre herceg iskola, Komárom, Bajcsy-Zsilinszky út 15.[4]
- 1939–1940: Danubius Fegyver- és Lőszergyár Rt. üzemépület, Budapest, Kövér Lajos u. 21-25.[4]
Tervben maradt épületek, emlékhelyek
[szerkesztés]- 1908–1909: kiállítóterem a Magyar Építők- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesülete számára (I. díj)[2]
- 1909: lakóház saját édesapja számára, Versec[2]
- 1910: múzeum, Balassagyarmat[2]
- 1913: iskola és lakóház, Fonyód (Berey Antallal közös munka)[2]
- 1913: Dr. Lüley György családi háza, Aranyosmarót (Berey Antallal közös munka)[2]
- 1910-es évek?: Erényi Ullmann vadászkastély, hely megjelölése nélkül (I. díj)[2]
- 1910-es évek?: Munkástelep, Kolozsvár[2]
- 1928: gőzfürdő, Sopron[8]
- 1930: Colombus-emlékmű és világítótorony, hely megjelölése nélkül[2]
- 1942 k.: Községi polgári fiú- és leányiskola, Siófok[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1967_09/?query=%22Thomas+Antal%22&pg=97&layout=s
- ↑ a b c d e f g h i j k Gerle, i. m., 191. o.
- ↑ Gerle, i. m., 184. o.
- ↑ a b c d e Bolla, i. m., 245. o.
- ↑ Múzeumi Hírlevél, VI. évf. 4. sz. március 29., 5. o.
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/pusztai-laszlo-thomas-antal-(1889-1967)-epitesz-emlekkiallitasa-581987
- ↑ Gerle, i. m., 184. o
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_1928/?pg=358&layout=s
Források
[szerkesztés]- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, Ariton Kft., Budapest, 2022, ISBN 978-963-12-6691-7
- Csutiné Schleer Erzsébet: Thomas Antal (http://fvmk.hu)
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Thomas Antal (1889–1967) építész emlékkiállítása: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Hadik András és Ritoók Pál. Budapest: OMF Magyar Építészeti Múzeum, 1988.