Ugrás a tartalomhoz

Péter György (közgazdász, 1903–1969)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péter György
SzületettPikler György
1903. március 30.
Budapest
Elhunyt1969. január 4. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaPikler Emmi
Foglalkozásamatematikus, közgazdász
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-527)[2][3]
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1948 – 1969
ElődElekes Dezső
UtódHuszár István
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1903-ban született közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Péter György (egyértelműsítő lap).

Péter (Pikler) György (Budapest, 1903. március 30. – Budapest, 1969. január 4.) matematikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora (1967). A reformközgazdászok közé tartozott. 1948-tól 1968-ig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Testvére, Ferenc: mérnök; felesége: Pikler Emmi: orvos, írónő; gyermekei: Tardos Anna, Pikler Éva, Péter József, Péter János.[4]

Péter György kiemelkedő szereplője volt a legújabb kori magyar történelemnek, aki sorsával egy meghatározott kelet-közép-európai értelmisége magatartást mintázott meg. Tragikus sorsa a történelmi kudarc ellenére, és tán éppen ezért: emlékezésre és elemzésre méltó.
– Hegedűs B. András[5]

Élete

[szerkesztés]

Apja Pikler J. Gyula orvos és szociológus, aki 1887-től a fővárosi Statisztikai Hivatalban dolgozott, annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt.

Pikler György Bécsben találkozott Emilie Madeleine Reichhel, akivel 1930-ban összeházasodtak, majd Triesztbe (Olaszország) költöztek. A férj ekkor középiskolai matematikatanárként dolgozott.

1932-től részt vett a munkásmozgalomban, 1935-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. A második világháború végéig, kilenc évig börtönben és koncentrációs táborban volt.

1945 után Szegeden alpolgármester és városi tanácsos, majd 1948-ig Budapesten az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. 1948-ban megbízták a Központi Statisztikai Hivatal irányításával.

1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre.

Az 1956-os forradalom után revizionistának tekintették, de nem váltották le. 1963-tól Nyers Rezső munkatársa a gazdasági mechanizmus reformjában.

1964-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Homályos érmecsempészési ügybe keverték, s bár bűncselekményt nem követett el, 1968. decemberében őrizetbe vették. Ekkor szívproblémákkal a Belügyminisztérium kórházában tartották fogva, ott hunyt el tragikus körülmények között, állítólag öngyilkos lett.[6][7]

Péter György a temetetlen halottak közé tartozik, aki – noha 1969-ben halt meg – nem kapta meg az intellektuális és erkölcsi végtisztességet.
– Kornai János[8]

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként

[szerkesztés]

Péter György nevéhez fűződik a KSH átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása. Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az 1949. évi népszámlálás végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már az előkészítése és a végrehajtása is az ő vezetésével történt. Ennek a népszámlálásnak a szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.

Vezetői tevékenységének első éveiben kifejlesztette a központi tervgazdálkodás és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az államosított vállalatok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az iparban és a gazdaság többi termelő ágazatában.

Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a szolgáltatásokat is felölelte, és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.

Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartás-statisztika.

Jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták. Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a lakosság fogyasztásának országok közötti összehasonlításában.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat, és hamarosan közzétette gondolatait a Társadalmi Szemlében. A Közgazdasági Szemlében pedig összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Általános statisztika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1952)
  • A szocialista statisztikáról (Rédei Jenővel, Budapest, 1954)
  • A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban (Budapest, 1956)

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ MTV - Modern képmesék
  5. ↑ Hegedűs B. András az Egy reformközgazdász emlékére - Péter György (1903-1969) című kötet társszerzője.
  6. ↑ Ki kicsoda Magyarországon? Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (allamszocializmus.lapunk.hu)
  7. ↑ Kronológia – 1969
  8. ↑ Kornai János az Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) című kötet társszerzője.
  9. ↑ Egy reformközgazdász emlékére című könyv adatai.
  10. ↑ Recenzió: Egy reformközgazdász emlékére

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Péter_György_(közgazdász,_1903–1969)&oldid=27370134”