Ugrás a tartalomhoz

Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből (Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig)
A könyv borítója
A könyv borítója
FőszerkesztőRózsa Dávid
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Műfajéletrajzi lexikon
SorozatA statisztika történetei
Kiadás
KiadóKözponti Statisztikai Hivatal Könyvtár
Kiadás dátuma2014
BorítógrafikaPintér József
Média típusakönyv
Oldalak száma807
ISBNISBN 978-963-235-449-1
SablonWikidataSegítség

A Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár által 2014-ben megjelentetett életrajzi lexikon.

Előzményei

[szerkesztés]

A KSH Könyvtárban 1966-ból maradtak fenn az első feljegyzések egy statisztikus-életrajzi lexikon előkészítéséről, ám ez a munka már az anyaggyűjtés fázisában elakadt. 1977-ben a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjának vándorülésén jelentették be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal statisztikatörténeti lexikon kiadását tervezi. A kezdeményezés azonban elhalt; a Thirring Lajos hagyatékában lévő leveleken és két szócikktervezeten kívül nem ismeretes egyéb, a könyvhöz köthető dokumentum. A Tanulmányok a magyar statisztikai szolgálat történetéből című, 1998-ban napvilágot látott gyűjteményes kötet szerkesztői, Dányi Dezső és Nyitrai Ferencné szintén bejelentették egy, „a legjelentősebb magyar statisztikusok munkásságát” taglaló kiadvány elkészítésének szándékát, a folytatásnak azonban ebben az esetben sincs nyoma.

Külföldön is csak kevés hasonló témájú kötet készült. A William és Renee Petersen által szerkesztett Dictionary of Demography 1985-ben két kötetben, rövid, kizárólag a legfontosabb információkra szorítkozó szócikkekben közölte a népességtudomány élő és elhunyt kiválóságainak életrajzait. A gyűjteménybe ötven magyar szakember adatait vették fel. A Statisticians of the Centuries című, 2001-ben napvilágot látott kötet cikkei elsősorban a matematikai irányultságú életműveket tárgyalják. A magyar tudósok közül Jordán Károly került be a lexikonba. A nemzeti vállalkozások közül a lengyel statisztikai hivatal és a lengyel statisztikai társaság közös kiadásában 2012-ben megjelent Statystycy polscy a legközelebbi példa, amely levéltári források, személyi iratok és az elérhető szakirodalom alapján nyolcvanöt, már elhunyt szakember életútját mutatja be.

Szerkesztése és kiadása

[szerkesztés]

A lexikon gondolatát 2009 novemberében elevenítette fel Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár akkori főigazgatója. Az általa összehívott szerkesztőbizottság (Fenyvesi Lászlóné, Jasperné Darvas Mária, Lencsés Ákos, Marton Ádám és Rettich Béla) dolgozta ki a kötet első koncepcióját, állított össze és osztott fel a szerzők között egy száz-száz statisztikus és demográfus nevét tartalmazó listát, illetve indította meg az anyaggyűjtést. A 2013-ban felállt második szerkesztőbizottság (Rózsa Dávid főszerkesztő mellett Bedecs Éva, Derzsy Márk, Kovács Csaba, Nádudvari Zoltán, Pásztor Angelika és Rózsa Gábor) alakította ki a lexikonba kerülők kibővített listáját és a kötet végleges koncepcióját. Az életrajzok anyaga végül hatvanöt szerző, összesen közel százkilencven ember együttműködésének eredményeként készült el.

A kötet kiadását a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé. Bemutatójára 2014. december 11-én került sor a KSH Keleti Károly-termében Németh Zsolt elnökhelyettes, Fülöp Ágnes könyvtári főigazgató, Gazda István tudománytörténész, Holka László hivatali sajtóreferens és Rózsa Dávid részvételével.

Tartalma és felépítése

[szerkesztés]

A lexikon előszavát és szerkesztői bevezetőjét Rózsa Gábor négyrészes tanulmánya követi, amely képet ad a magyarországi statisztika történetéről a legkorábbi kezdetektől. Bemutatja az első hazai összeírásokat és az egyházi felméréseket, a professzionális statisztika kezdeteit, a hivatalos statisztika szerveit, végül a közép- és a felsőfokú statisztikaoktatás évszázadait.

A kötet fő része négyszáztíz életrajzot tartalmaz a 16. századtól a kiadás évéig eltelt fél évezredből. A szerkesztők a statisztikát és a demográfiát hivatásszerűen művelő szakemberek és előfutáraik mellett mindazokat igyekeztek felvenni a válogatásba, akik egyéb szempontból jelentős (orvosi, mérnöki, biológusi, biztosításmatematikusi, büntetőjogászi vagy akár sporttörténészi) munkásságuk során alkotó módon használták fel a statisztikai módszereket, megkerülhetetlenek az adatok vizualizációjának történetében, vagy fontos szerepet játszottak a statisztikai kultúra hazai elterjesztésében, népszerűsítésében. A szócikkekhez a szakirodalmon kívül sok elsődleges forrást is felhasználtak; számos életrajzi tényt derítettek ki vagy pontosítottak levél- és irattári anyagok, egyházi anyakönyvek, temetői nyilvántartások és síremlékek segítségével.

A függelékben található válogatott bibliográfia áttekinti a magyar statisztikatörténeti szakirodalmat, a tárgymutató pedig témakörök szerint osztja be a feldolgozott életműveket.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]