Nyitrai Ferencné

Nyitrai Ferencné
Született	1926. június 26. Budapest
Elhunyt	2011. február 17. (84 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász statisztikus
Tisztsége	elnök (1983–1985)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1944–1949)
Kitüntetései	Fellow of the Royal Statistical Society a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2003) Eötvös József-koszorú (2006)
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő 1979 – 1989
Előd	Bálint József
Utód	Hoós János
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyitrai Ferencné
Nem található szabad kép.(?)
	Nyitrai Ferencné arcképe. TV-műsor. Hírháttér-ben. 1983.

Nyitrai Ferencné (született Gondos Vera; Budapest, 1926. június 26. – Budapest, 2011. február 17.) állami díjas közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1979 és 1989 között.

Életútja

Budapesten végezte elemi és középiskolai tanulmányait. 1944-ben az Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakára került, ahol 1949-ben szerzett tanári diplomát.

Ugyanettől az évtől 1989-ig a statisztikai hivatal munkatársa volt. 1952-től az iparstatisztikai főosztály előadójaként, 1958 és 1960 között az Ágazati Kapcsolatok Mérlege Osztály csoportvezetőjeként dolgozott. 1961-től 1963-ig a bánya-, kohó- és gépipari osztályt, 1964 és 1977 között az iparstatisztikai főosztályt vezette. 1978-ban hivatali első elnökhelyettessé, 1979-ben elnökké nevezték ki államtitkári rangban. 1989 után a Társadalomtudományi Intézetben tevékenykedett. 1995-től 2004-ig a KSH elnökének tanácsadójaként működött.

1972-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa, 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett.

Munkássága

Tudományos kutatóként elsősorban iparstatisztikával, a közgazdaságtan elméleti és módszertani problémáival, az ágazati kapcsolatok rendszerével foglalkozott. Mintegy kétszázötven tanulmányt és másfél tucat monografikus művet írt. Nevéhez fűződik a statisztikaoktatás 1973 és 1979 közötti megszervezése, az angolszász szakirodalom eredményeinek ismertetése a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdasági karán. Elnöki periódusa alatt zajlott le a számítástechnikai intézmények összevonása és a SZÁMALK megalapítása, a népességnyilvántartás új rendszerének kialakítása és a hivatal nemzetközi összehasonlításainak reformja.

Társasági tagságai, elismerései

A Nemzetközi Statisztikai Társaság rendes, az angol Royal Statistical Society tiszteletbeli tagjává választották. 1984 és 1989 között az Európai Statisztikusok Konferenciájának alelnöki posztját töltötte be. 1989-ben többekkel együtt megalapította a Hivatalos Statisztikusok Nemzetközi Szervezetét. Két éven át elnökölte az ENSZ Statisztikai Bizottságát. Az MTA IX. osztályának tanácskozási jogú tagja, az MTA Statisztikai Bizottságának elnöke volt. A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagjává választotta. A Janus Pannonius Tudományegyetem 1991-ben, a Miskolci Egyetem 1998-ban díszdoktorává, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává fogadta.

1988-ban megosztott Állami Díjban részesült. 1994-ben Fényes Elek-emlékéremmel és Keleti Károly-emlékéremmel, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2006-ban Eötvös József-koszorúval tüntették ki.

Főbb művei

• Általános statisztika (Budapest, 1962)
• Iparstatisztika (Budapest, 1962)
• Iparstatisztika a közgazdasági szakközépiskolák számára (Budapest, 1966)
• A magyar ipar fejlődése és távlatai (Budapest, 1971)
• Iparunk helye a világban (Budapest, 1973)
• Ipari struktúránk. Változások, hatékonyság (Budapest, 1977)
• A termelési szerkezet fejlesztésének műszaki-gazdasági kritériumai (Balázsy Sándorral; Budapest, 1979)
• Népgazdaságunk fejlettsége – nemzetközi tükörben (Budapest, 1979)
• A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években (Budapest, 1981)
• A népgazdasági hatékonyság és tartalékai (Budapest, 1983)
• A magyar gazdaság negyven éve (Budapest, 1985)
• Prioritások gazdaságunk fejlesztésében (Budapest, 1986)
• A gazdasági reformfolyamat húsz éve. Reformelképzelések megvalósulása, tanulságok (Budapest, 1988)
• A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban, 1965–1985 (Budapest, 1989)
• Nemzetgazdasági alapismeretek (Miskolc, 1994)
• Gazdaságstatisztika (Miskolc, 2000)
• A statisztikai etikáról (Miskolc, 2002)

Források

• Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 27.)
• Hunyadi László: Beszélgetés Nyitrai Ferencnével. Statisztikai Szemle, 2006. 5–6. sz. 574–579. o.
• A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 27.)
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 540–542. o. ISBN 978-963-235-449-1
• Rédey Katalin: Nyitrai Ferencné (1925–2011). Statisztikai Szemle, 2011. 4. sz. 448–450. o.
• A Statisztikai Hivatal vezetői (1848–2009). Válogatott bibliográfia. Szerk.: Nemes Erzsébet. Budapest, 2010, KSH Könyvtár
• Nyitrai Ferencnét 1991-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara diszdoktorává avatta. Sipos Béla. Honoris causa doktorok a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. STATISZTIKAI SZEMLE. 71: 8-9 pp. 746-747. 2 p. (1993)

• Elhunyt Nyitrai Ferencné. Kérésére hamvait szűk családi körben helyezték örök nyugalomra. Népszabadság, 2011-03-08. 56. sz.