Pécsi kistérség

A Pécsi kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül volt a legnépesebb Pécs központtal. Az ország 150 kistérsége közül az ötödik legnépesebb kistérsége mérete szerint csak az 52. volt a listán. 39 település tartozott hozzá, amelyből mindössze kettő viselt városi címet. A kistérség területe 570,83 km2 volt. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

Települései

Abaliget	Aranyosgadány	Áta	Bakonya	Baksa
Birján	Bogád	Bosta	Cserkút	Egerág
Ellend	Görcsöny	Gyód	Husztót	Keszü
Kisherend	Kovácsszénája	Kozármisleny	Kökény	Kővágószőlős
Kővágótöttös	Lothárd	Magyarsarlós	Nagykozár	Ócsárd
Orfű	Pécs	Pécsudvard	Pellérd	Pogány
Regenye	Romonya	Szalánta	Szemely	Szilvás
Szőke	Szőkéd	Tengeri	Téseny

Fekvése

Baranya megye központi kistérsége volt. Területe a Mecsek-hegységre, a Pécsi-síkságra és a Baranyai-dombságra terjedt ki. A kistérséghez tartozó települések a pécsi agglomeráció részei voltak. A kistérség Mecsek hegység nyugati részének egy részét is magába foglalta. Ez nagyrészt dombsági táj, amelynek felszíne északkelet felé a Geresdi-dombságba megy át, délről a Villányi-hegység határolja. Délnyugat felé a pécsi síkságba torkollik a táj. A kistérség éghajlati szempontból kedvező pozícióban volt. A napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra fölötti) volt, a csapadékeloszlás egyenletes, a Mecsek hatásai miatt szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű. Ez a terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Találhatók itt termálvizek, mesterséges tavak, horgásztavak, viszont természetes állóvíz a térségben nem található.

Története

Az 1990-es évek elejétől kezdve több szakaszban alakították ki Magyarországon a kistérségeket. A területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység, amely többnyire az önkormányzatok együttműködési formája volt. Történelmi és funkcionális alapokon alakultak ki a kistérségek. Főbb feladatai voltak a közös érdekképviselet, érdekegyeztetés, területfejlesztési koncepció készítése, közös gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése, közös infrastruktúra fejlesztések, valamint a környezet- és természetvédelem. Kezdetben 79 települést foglalt magában, 2008-ra ez lecsökkent 39 településre. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

Nevezetességei

A területen több mesterséges tavat alakítottak ki. az Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó, az Abaligeti tavak, a Pogányi tó, a Malomvölgyi-tó és a Pellérdi halastavak üdülési és sportcélokat szolgáltak. A kistérség területén két természetvédelmi körzet volt: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Kelet Mecseki Tájvédelmi Körzet. A pécsi kistérség olyan nevezetességekkel büszkélkedhetett, amelyek fel kerültek többek között az UNESCO világörökségi listájára (Ókeresztény sírkamrák), amely komoly turisztikai vonzerőt jelentett. Pécs város történelmi épületei, a barbakán, a dzsámi, a Pécsi székesegyház, a Széchenyi tér, Zsolnay Kulturális Negyed, a Király utca szintén nemzetközi jelentőségűek.

Külső hivatkozások

• www.pecspaktum.hu - A pécsi kistérség
• www.roftk.ktk.pte.hu - A pécsi statisztikai kistérség területfejlesztési programja, 2008 Archiválva 2014. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben