Páduai Szent Antal-templom (Vértestolna)
| Páduai Szent Antal-templom (Vértestolna) | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Győri |
| Egyházközség | Vértestolna Tatai espereskerület |
| Védőszent | Páduai Szent Antal |
| Építési adatok | |
| Építése | 1746-1748 |
| Tervezője | Grossmann József |
| Elérhetőség | |
| Település | Vértestolna |
| Hely | 2833 Vértestolna, Petőfi Sándor utca 54. |
| Elhelyezkedése | |
 Páduai Szent Antal-templom (Vértestolna)
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 40″, k. h. 18° 27′ 16″47.627834°N 18.454376°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 40″, k. h. 18° 27′ 16″47.627834°N 18.454376°E | |
 | |
| A Páduai Szent Antal-templom (Vértestolna) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-templom (Vértestolna) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Páduai Szent Antal-templom 1746-1748 között épült római katolikus plébániatemplom a Győri egyházmegye legkeletibb fekvésű településén, a tatai espereskerülethez tartozó, három egyházmegye határán fekvő Vértestolnán. Barokk stílusú, műemlék épület.
Története
[szerkesztés]A templom utcasorban elhelyezkedő, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású építményként épült, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, 1746-1748 között. Délnyugat felé néző főhomlokzata és homlokzati középtornya 1788-ban nyerte el mai formáját, Grossmann József tervei alapján, Gött Antal kivitelezésében. Jelenleg a templom műemléki védelem alatt áll, 2646 törzsszámon és 6500 KÖH azonosítószámon.[1] A szentély északi oldalához a későbbiekben sekrestye is épült. A vértestolnai templom legutóbbi átfogó felújítása 2011-ben zajlott, részben pályázati támogatásból; a felújított épületet advent első vasárnapján szentelte újra Pápai Lajos győri püspök.
Berendezése
[szerkesztés]A templom főoltára 1752-ben készült, az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja, kezében az Oltáriszentséggel; szószékkel 1760 óta rendelkezik a templom. Egy manuálos, nyolc regiszteres orgonáját Josef Loyp bécsi orgonakészítő mester építette, 1858-ban. Az oltár jobb oldalán Szent Sebestyén, bal oldalán Szent Vendel szobra áll, ezek mellett a templomban látható még Szűz Mária, Jézus Szentséges Szíve és Páduai Szent Antal szobra is. A keresztúti stációk képei alatt német nyelven olvashatók az egyes állomások nevei. A torony harangjai közül a legnagyobbat Szlezák László öntötte Budapesten 1950-ben, míg a kisharangot és a lélekharangot F. V. Rincker öntötte az Ecclesia Harangművek Részvénytársaság csepeli öntödéjében 1925-ben.
A templom jelene
[szerkesztés]Vértestolna egyházközségének 2011-ig helyben lakó lelkésze volt, Markó Gyula személyében. A plébános azonban 2011. augusztus 1-jével nyugállományba vonult, azóta a tolnai hívek lelki gondozását oldallagosan a tatai Szent Imre-plébánia mindenkori plébánosa látja el.
Források
[szerkesztés]- Vértestolna temploma a Műemlékek.hu honlapon Archiválva 2015. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vértestolna a tatai plébánia honlapján
