Orbán Ferenc (építész)
| Orbán Ferenc | |
| Született | 1874. augusztus 30.[1] Déva[1] |
| Elhunyt | 1961. augusztus 22. (86 évesen)[1][2] Budapest[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Netcke Klára (h. 1905–1961) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1897) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (31-11-7)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Telekfalvi Orbán Ferenc (Déva, 1874. augusztus 30.[5] – Budapest, 1961. augusztus 22.)[6] magyar építész, elsősorban vidéki járásbíróságok építészeként volt ismert a két világháború közötti időszakban.
Élete
[szerkesztés]
Orbán Ferenc (1847–1924)[7] utazó, földrajzi szakíró, tanító és kisfaludi Kassics Hedvig fiaként született. Anyai nagyapja Kassics Ignác (1792–1854) jogtudós, táblabíró. 1897-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezt követően Czigler Győző mellett kezdett el dolgozni, később külföldi tanulmányútra ment, majd 1899-ben a bécsi főudvarmesteri hivatal mérnöke lett. 1908-ban a budapesti Állami Felső Építőipariskola tanárává nevezték ki.[6] 1934-ben vonult nyugalomra.[5]
Számos középületet tervezett a magyar fővárosban és vidéken is. Részt vett az 1910-es években Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában,[8] majd az 1920-as években Liber Endre kislakásépítési programjában[9] 1 iskola, illetve 1 bérház tervezésével.
Építészet-szakirodalmi munkásságot is folytatott.
1961-ben hunyt el nem sokkal 87. születésnapja előtt. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.
Írásai
[szerkesztés]Ismert épületei
[szerkesztés]- 1910–1912: Váli utcai Községi Elemi és Polgári Leányiskola (ma: József Attila Gimnázium), 1117 Budapest, Váli u. 1. (Sándy Gyulával közösen)[6][8][11][12] – épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében
- 1924: Járásbíróság, Hatvan[6][13]
- 1925–1927: Járásbíróság, Hajdúböszörmény[5][6]
- 1926: Fogház, Békéscsaba, Deák utca 2.[14][15][16]
- 1926–1927: Járásbíróság, Békéscsaba, Deák utca 2.[6][14]
- 1928–1929: Járásbíróság, Debrecen, Petőfi tér helyén[5][6] – 1944-ben elpusztult[5]
- 1929: Járásbíróság, Tapolca[17]
- ?: Járásbíróság, Hajdúszoboszló[6]
- ?: Fa- és fémipari szakiskola, Szolnok[6]
- ?: a „Hangya Szövetkezet” tárháza, Budapest[6]
- ?: a „Hangya Szövetkezet” albertfalvai gyártelepe, Budapest[6]
- ?: Vigadó, Kolozsvár[18]
- ?: Második pálmaház, Schönbrunn[6]
1912–1913-ban az ő tervei alapján készítették el a Berettyóújfalui Járásbíróság épületének,[5] 1928-ban a Nyíregyházai Törvényszéknek,[19] 1927-ben a Debreceni Fogháznak bővítését.[5]
Tervben maradt épületei
[szerkesztés]- 1908: Járásbíróság, Balassagyarmat[20][21]
- 1910: Városháza, Kolozsvár[22] – az épület felépítését tévesen tulajdonítják neki[18]
- 1911: Községi Nyilvános Könyvtár, Budapest (Hikisch Rezsővel közösen)[23]
- 1911: Járásbíróság, Torda[20][24] – a pályázatot megnyerte Orbán, de az épület az első világháború kitörése miatt mégsem készült el
- 1912: Magyar Királyi Törvényszék és Fogház, Pécs[21]
- 1915: Járásbíróság, Sepsiszentgyörgy[25]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. május 1., PIM113757
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b c d e f g Megyeri-Pálffi, i. m.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Magyar életrajzi lexikon, i. h.
- ↑ Id. Orbán Ferenc gyászjelentése (1924). (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ a b Kabdebó, i. m., 101. o.
- ↑ Liber, i. m., 27-31. o.
- ↑ http://biharimuzeum.hu/sites/default/files/inline-files/BME_XXIII_2_megyeri-palffi_0.pdf
- ↑ Déry, i. m., 162. o.
- ↑ Gerle, i. m., 171. o.
- ↑ https://egritorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/a_birosagok_tortenete_0.pdf
- ↑ a b https://csabaihazak.blog.hu/tags/Orb%C3%A1n_Ferenc
- ↑ https://m.utisugo.hu/latnivalok/varosi-birosag-epulete-bekescsaba-82431.html
- ↑ https://csabaihazak.blog.hu/2016/11/14/foghaz_137
- ↑ https://epiteszforum.hu/regi-es-uj-parbeszede-tapolcai-jarasbirosag-es-jarasi-ugyeszseg-tervpalyazat
- ↑ a b Déry, i. m., 127. o.
- ↑ https://www.nyiregyhaza.hu/47.-a-nyiregyhazi-torvenyszek-epulete
- ↑ a b https://www.icomos.hu/datas/hirado/icomos_hirado_2011_junius__icomos_news_hungary_june_2011.pdf
- ↑ a b Dercsényi, i. m., 44. o.
- ↑ Megyeri – Marótzy, i. m., 111. o.
- ↑ Gerle, i. m., 62. o.
- ↑ Fegyveresi, i. m., 86., 224-225. o.
- ↑ Fegyveresi, i. m., 88. o.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930
- Megyeri-Pálffi Zoltán: Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén In: Régiókutatás Szemle 2018/2. sz.
- (szerk.) Fegyveresi Zsolt – Veress Emőd: Történelmi bírósági épületek Erdélyben, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2021
- (szerk.) Dercsényi Balázs: Bírósági épületek Magyarországon, HG & Társa Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7592-16-4
- Megyeri-Pálffi Zoltán – Marótzy Katalin: Hat törvényhatósági jogú város székházépítési pályázata Hivatalszervezés és helyigény In: Építés – Építészettudomány 50 (2022) 1–2, 91–128. o.
