Ugrás a tartalomhoz

Oláh Károly (újságíró)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tokaji és nánási Oláh Károly (Debrecen, 1826. május 24.Budapest, 1875. október 30.) ügyvéd, újságíró, politikus.

Élete

[szerkesztés]

Oláh Gábor (a család a XVII. században költözött Zemplén vármegyéből Debrecenbe) és Fehértói Sára fia. Szülővárosában közép- és felső iskoláit kitünő sikerrel végezte; ezután Debrecen részéről a pozsonyi országgyűlésre kiskövetnek küldetett. Később Bihar vármegye aljegyzője lett. Az 1848-1849. évi szabadságharcban mint nemzetőri hadnagy vett részt. A szabadságharc után sok üldöztetésnek volt kitéve. Az ügyvédi vizsga letétele után ügyvédi irodát nyitott Debrecenben.

1869. július 1-jén alapította a Debrecen című Tisza-párti politikai lapot, melyet 1874. decemberéig szerkesztett; Borostyáni Nándort, a lapnak harctéri tudósítóját, saját költségén küldte ki. 1875. január 1-jén Budapestre tette át lakását és szerkesztette Csávolszky Lajossal és Szederkényi Nándorral az Egyetértést.

Költeményeket írt a Csokonai Lapokba (1850.), a Hölgyfutárba (1851, 1853), a Debreczeni Emlénybe (1860), a Debreczeni Közlönybe (1860); a Hortobágyba (1864. 1. sz. Csokonai szobra ügyében), a Csokonai Albumba (1861. költ.) és az Alföldi Hirlapba (1867).

Munkái

[szerkesztés]
  • Boldogfalva és a Karácsondiak. Költői beszély XII énekben. Debreczen, 1858
  • Kazinczy Ferencz emléke. Debreczen, 1859. okt. 27. (költemény)
  • Száz darab költemény. Debreczen, 1861 (ebben Boldogfalva 2. kiadásban)[1]

Szerkesztette a Csokonai Lapokat 1850. Orbán Petővel együtt és a Debreczeni Emlékfüzér Széchenyi István sírjára c. munkát, melynek tiszta jövedelme a Széchenyi-szoborra fordíttatott, 1860-ban. (Ebben az Előszót és Széchenyi István halálára c. költeményt írta).

Színművei kéziratban: Vígkedvű Mihály, versben írt tragédia, Ki kell költözni (előadattak a debreczeni színházban); Az utolsó ítélet, vagy ma vesz el a világ, bohózat 3 felvonásban, Bauer Adolf után fordította. (Előadták Kassán, 1863. február 14.).

Társszerkesztője volt a Csokonai Lapok című szépirodalmi közlönynek 1850. július 3-tól július 10-ig (Orbán Petővel) Debrecenben.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.