Szederkényi Nándor

Szederkényi Nándor
Született	1838. április 23. Eger
Elhunyt	1916. április 24. (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró, helytörténész, országgyűlési képviselő, főispán
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1874. január 17. – 1875. május 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. július 3.) Heves vármegye főispánja (1906. június 19. – 1910. február 8.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szederkényi Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szederkényi Nándor (Eger, 1838. április 23. – Budapest, 1916. április 24.) újságíró, helytörténész, országgyűlési képviselő, majd főispán.

Élete

Országgyűlési képviselőként 1888 körül, Ellinger felvétele alapján

Egerben végezte iskoláit, míg a jogot az 1860-as évek elején a budapesti egyetemen hallgatta; ugyanekkor hirlapírással foglalkozott. 1863. január 1-jén a Mátra című politikai lapot alapította és szerkesztette 1864. június 30-ig Egerben. Az alkotmány helyreállítása után Heves megye jegyzőjévé választotta, 1869-ben azonban a királybiztosság idején felfüggesztetett állásától és egy évig állott felségsértési vizsgálat alatt az ismert Heves megyei határozat miatt, melyben a megye az ország teljes függetlenségének visszaállítását követelte. 1871-ben párbajba keveredett, ellenfele elesett és ismét egy évig vizsgálat alatt állott, három havi fogságát ki is töltötte. 1872-ben a mohácsi kerületben léptette föl a 48-as párt, de kisebbségben maradt. 1873-ban a dunapataji kerület megválasztotta. 1874-ben átvette pártja közlönyének, a Magyar Ujság-nak szerkesztését 1875. március végeig, amikor fuzionálva a párt másik közlönyével, az Egyetértéssel, a szerkesztéstől visszalépett. 1878-ban szülővárosa mandátumát nyerte el; 1884-ben a somlói kerület, 1892-től Eger városa választotta meg, melyet 1896-ig képviselt, amikor Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt; az 1901-1906. évi ciklusra azonban újra megválasztották Az Ugron-párt elnöke és az 1893-94. obstrukciónak egyik legtevékenyebb tagja volt. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. A függetlenségi és 48-as párt egyik alelnöke. 1906-tól 1910-ig Heves megyei főispán.

Cikkei a Pesti Naplóban (1862. 211. sz. Az egri lyceum és akadémia), a Honban (1864. 224. sz. Egy hang, gazdaközönségünk érdekében); az Egyetértésben (1886. 127. sz. A magyar hadsereg kérdése az 1802. országgyűlésen) sat.

Munkái

• Az új megye. Észrevételek Tisza Kálmán miniszterelnök és be. ügyér «Közigazgatási bizottság» cz. törvényjavaslatára. Bpest, 1875.
• Heves vármegye története. II-IV. kötet. Eger, 1890-93. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1890. Az I. kötetet Balássy Ferencz írta).
• A magyar hadi intézmény. Történeti és közjogi megvilágításban. Bpest, 1896.
• A hevesmegyei takarékpénztár ötvenéves működésének története. Eger, 1896. Arczképekkel.
• Hevesvármegye közönségéhez. A sociális mozgalmak ügyében. Uo. 1898.
• A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Uo. 1901. I. kötet.

A Pallas Nagy Lexikonában Heves vármegye történetét írta.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
• Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre 1894-1898. Eger, 1993-1994. = Agria XXIX-XXX.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Elődje:
Kállay Zoltán

Heves vármegye főispánja
1906. június 19. – 1910. február 8.

Utódja:
Kállay Zoltán