Csávolszky Lajos

Csávolszky Lajos
Született	1838. június 3. Buják
Elhunyt	1909. március 13. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	országgyűlési képviselő, újságíró, szerkesztő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1872–1875) magyarországi parlamenti képviselő (1875–1896) magyarországi parlamenti képviselő (1884–1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csávolszky Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csávolszky Lajos (Buják, 1838. június 3. – Budapest, 1909. március 13.) magyar politikus, újságíró, országgyűlési képviselő és az Egyetértés című napilap szerkesztő-tulajdonosa.

Pályája

1851-től Pesten, később Győrött végezte a gimnáziumot. Tanulóéveiben verseivel, íráskészségével tűnt ki. Iskolái befejezése után szépirodalommal kezdett foglalkozni, de az 1860-as évek mozgalmai hatására újságíró lett. Scorpio név alatt A Honba írt cikkeket, majd amikor Csernátony Lajos kivált A Honból és 1869-ben megalapította az Ellenőr című lapot, Csávolszky is vele ment és a lap főmunkatársa lett. Cikkeivel a Deák-párt ellen lépett fel; egyik cikkéért sajtópert indítottak ellene és pár havi fogságra ítélték. Váci fogsága után, 1872-ben Mezőtúron országgyűlési képviselővé választották; e kerületet négyszer képviselte, azután 1887-től Poroszló, 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője volt.

Szerkesztette a Baloldal című napilapot (1874. január–március), majd 1874 áprilisától annak folytatását, az Egyetértést, melynek szerkesztője és kiadó-tulajdonosa is volt. Tisza Kálmán balközép politikájától átállt a függetlenségi és negyvennyolcas csoporthoz, lapját évtizedekig tekintették a liberális Kossuth-párti politika egyik vezető sajtóorgánumának. Közéleti tekintélye egyre nőtt, sikeres üzleti vállalkozónak is bizonyult, értékes ingatlanokat szerzett. Merész üzletkötései miatt azonban az 1890-es években lassanként tönkrement, 1899-ben az Egyetértéstől is megvált, majd visszavonult a parlamenti élettől.

Költeményei többek között Az Üstökös, a Vasárnapi Ujság (1860), a Divatcsarnok (1861–1863), a Hölgyfutár (1861), a Fővárosi Lapok (1866) című lapokban jelentek meg.

Munkái

• Ami a baloldalon történik (Budapest, 1873)
• Vezérembereink (Budapest., 1900)
• A kiegyezkedés (Budapest., 1902)
• Királyunk és tanácsosai (Budapest, 1902)
• A hitehagyottak (Budapest, 1907)
• Az árulás története (Budapest, 1908)

Győri Elekkel együtt lefordította id. Alexandre Dumas A jávai orvos című regényét (Győr, 1862).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok / Szerkesztők c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.