o-toluilsav
Megjelenés
o-toluilsav[1] | |||
Más nevek | orto-toluilsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 118-90-1 | ||
PubChem | 8373 | ||
ChemSpider | 8070 | ||
KEGG | C07215 | ||
ChEBI | 36632 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ZWLPBLYKEWSWPD-UHFFFAOYSA-N | ||
ChEMBL | 114957 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H8O2 | ||
Moláris tömeg | 136,2 g/mol | ||
Sűrűség | 1,06 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 104–105 °C | ||
Forráspont | 259 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az o-toluilsav, más néven 2-metilbenzoesav aromás karbonsav, képlete (CH3)C6H4(COOH). Két másik izomerje a p-toluilsav és az m-toluilsav. Tisztítás és átkristályosítás után az o-toluilsav tűs kristályokat alkot. Elsőként a nemesgázok felfedezője és az 1904-es kémiai Nobel-díjas Sir William Ramsay figyelte meg.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az O-Toluic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]